Még mindig álmaid hivatását keresed? Nem tudod biztosan, hogy mivel szeretnél foglalkozni, de abban biztos vagy, hogy karriert építenél?
Kellő tudatossággal mindez lehetséges! Az alábbiakban eláruljuk, hogy milyen gondolkodásmódra és módszerekre van szükséged ahhoz, hogy az álmaid valóra válhassanak.
A hivatásvízió
Mit kell tenned? A lényeg az, hogy olyan flow-állapotba kerülj, amikor azt érzed, csak úgy úszol az árral. Gondolkodj el azon és vesd papírra, mit szeretnél elérni a következő 5 évben a karrieredben.
Lehet, hogy ez túl nagy idősávnak tűnik, mert úgy érzed, jelenleg nem tudod megmondani, mi lesz öt év múlva. Mégis érdemes alaposan átgondolni és leírni, mert a nehéz időszakokban a lejegyzett terv sokkal nagyobb hajtóerő, mint egy szökő gondolat.
Ahhoz, hogy valóban sikerüljön a célod, szükség van kitartásra és elhatározásra, hogy nem adod fel egy év múlva.
Ismered a Disney-módszert?
Ha nem, itt a legfőbb ideje annak, hogy megtanuld és alkalmazd. A technika három szemszögből tekint egy témára:
- Álmodozó: Az álmodozó lelkes és számára nincs lehetetlen, de tartózkodik attól, hogy gyakorlati ítéleteket hozzon egy ötletről vagy elemzésről.
- A realista: A realista pragmatikus, gyakorlatias álláspontot képvisel, precíz stratégiákat dolgoz ki, megnevezi a szükséges munkalépéseket és előfeltételeket.
- A kritikus: A kritikus megkérdőjelezi és megvizsgálja a mások által kidolgozott terveket. A cél az építő és pozitív kritika, amely segít azonosítani a lehetséges hibaforrásokat.
A hivatásvíziód megalkotásánál az álmodozó szemszögét használd!
Ha nincs meg a szikra, hogyan lesz belőle tűz? Egyáltalán hogyan szerezheted meg ezt a szikrát, ha minden nap ugyanabban a vízben evezel? Most valami mást kell kitalálnod és kipróbálnod, mert amit idáig tettél, az csak a jelenlegi helyzetedhez volt elég.
Amikor nekiállsz kigondolni, hogy mi legyen a terved a következő 5 évre, zárd ki a realista és a kritikus gondolkodásmódot. Most a kreativitásnak, a szárnyalásnak és az álmodozásnak van itt az ideje!
Az álmodozó szerepkörében feltételezd azt, hogy bármi lehetséges, bármi megtanulható, és bármi könnyen megoldható. Mindig találsz olyan embereket, akik támogatnak és előre mozdítják fejlődésedet.
Most pedig légy kreatív, és fesd le szakmai elképzelésedet az elkövetkezendő 5 évről. Szánj rá időt és igyál egy jó kávét. Teremts kellemes hangulatot kedvenc zenéddel vagy bármi más módon.
1. lépés: Vesd papírra a gondolataidat
Gondolkozz nagyban, és ne hagyj teret a realistáknak, a kritikusnak! A mottóhoz híven:
„Célozd meg a holdat, még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” (Phineas Taylor Barnum)
Válaszolj a következő kérdésekre:
- Mivel foglalkoznál szívesen szakmailag?
- Milyen környezetben?
- Milyen emberekkel?
- Hol szeretnél élni?
- Mit teszel legszívesebben a szabadidődben?
Írd le az összes vágyat és körülményt, ami eszedbe jut. Használj olyan szavakat, amiket szeretsz, és amelyektől megdobog a szíved. Írd jelen időben – „Én vagyok…”, „Van…”
Adj teret azoknak a dolgoknak is, amelyek csak úgy beugranak, de látszólag nincs semmi értelmük. Csak jegyezz le mindent és hidd el, a kirakós darabjai hamarosan egy nagy, színes egésszé állnak majd össze.
2. lépés: Hozz létre egy személyes jövőképet
Szerezz be egy nagy üres papírlapot (legalább A3-as) és egy képkeretet, amit majd a hálószobád falára akaszthatsz, vagy az íróasztalodra helyezhetsz.
Keress újságokat, magazinokat, brosúrákat vagy fényképeket. Ezután olvasd el újra elképzeléseidet, és kezdj el megfelelő képeket/fotókat/mondásokat/szövegeket keresni, amelyek kifejezik, mit szeretnél elérni szakmailag és a magánéletedben.
A képek dolgokra vagy érzelmekre utalhatnak. Mondásokat és szavakat is kivághatsz, vagy te magad is megírhatsz, illetve képeket vagy szimbólumokat rajzolhatsz. A kép közepére tegyél egy fotót magadról.
3. lépés: Minden nap érezz bele a táblád közvetítette „életérzésbe”
Most már csak annyi a feladatod, hogy minden nap éld bele magad, hogy amit összegyűjtöttél az ideális életedről és hivatásodról, az már a valóság.
A tábla tükörként szolgál tudatalattid számára. Ha a tudatalattid „elhiszi”, hogy ez a jelen és mindez már a tied, nyert ügyed van, hiszen a gondolatnak mindig teremtő ereje van.
