Ötletelés – fordíthatnánk le a jelentését. Egy csapat körbeüli az asztalt, a szőnyeget, vagy ahol éppen alkalmas, hogy egy problémára – például a reklámra – ötleteléssel keressék meg a megoldást.
Ilyen alkalmakkor a csapattagok átgondolás nélkül nyomják az ötleteket, kinek mi jut éppen az eszébe megoldásként. Ezek a meetingszerű megbeszélések elég sokszor szerepelnek az amerikai filmekben is – nagy hangzavar, zsibvásárszerű jelenetek, sírások és röhögések jelenítik meg a helyzetet.
Ez régen nagyon bevált módszer volt, ma már szinte alig működik. Vagy mégis?
Susan Cain a Csend című könyvében részletesen leír egy kísérletsorozatot, melyet nagyon sokszor megismételnek és szinte mindig ugyanazt az eredményt produkálja. A kísérletek a brainstorming hatékonyságát és megoldóképességét kívánták felmérni, de mindig csapnivaló eredmények jöttek ki.
A brainstorming kísérlet során:
- az egyik csapattal elvégeztettek egy hagyományos brainstorming összejövetelt,
- egy másik csapattól pedig úgy kérték az ötleteket, hogy külön-külön voltak egymástól, egy papírral.
A rendelkezésre álló idő mindkét csapat számára ugyanannyi volt. Már sejtheted, hogy a győztes a második csapat volt. A magyarázat pedig igen egyszerűen az emberi természetben rejlik.
A nyilvános ötletelésen nagyon sok ember küszködik a vélt szégyenérzettel, az egyébként tiltott minősítésekkel szemben, így inkább meg sem szólal. Az ötletekre érkező azonnali reagálások megakadályozzák, hogy az ötletet tovább mélyítse a hozzászóló, így ez sem kedvez az azonnali kreativitás kibontakozásának.
Viszont, ha csak egy papírral találkozik az ötletgyáros, máris több és használhatóbb ötlet kerül elő. Ilyenkor is fontos az anonimitás, így az ötletek értékelésekor nincs meg szégyenérzet. Hatékonyabbak, több ötlet került a papírra, mint a nyilvános beszélgetések alkalmával, ráadásul az ötletek is használhatóbbak, kidolgozhatóbbak.
Tehát a brainstorming a múltban is nagyon kevésnek bizonyult, és a jelenben is, ha a hagyományos ötletbörzében gondolkodsz, de a jövőben ez változhat. Az ötletgyártás során ki kell használni a technikát és az egyéni kreativitást, amihez bizony idő is kell.
Ma már sokkal hatékonyabbá tehető, ha „a probléma + egy számítógép + egy hálózati kapcsolat + egy csapat” együttesen a rendelkezésre áll. Így együtt! A magányosodás lehetősége, a személyi PC elegendő védelmet ad az ötletelőknek ahhoz, hogy a brainstroming sikeresen működjön, függetlenül attól, hogy hány tagja van egy csapatnak.
Tehát a régi idők brainstromingja már nem működőképes, de ha ötvözöd a jelenlegi technikai trendekkel akkor az egyik legjobb problémamegoldó eszközt tudhatod magadénak. (Üzletrész nyomán)
