Rengeteg menedzser osztja azt a véleményt, hogy a dolgok túlbonyolítása redukálja a teljesítőképességet, és a munkahelyi erkölcsöt is rontja. Ismerni a problémát, és megoldást találni rá azonban két különböző dolog.
A túlkomplikált struktúrák kényszerpályára állítják a cégvezetőket
Azoknak a menedzsereknek, akik amúgy is túlvállalnak dolgokat és ingerültek a vállukra nehezedő feladatmennyiség miatt, nincs elég idejük arra, hogy a gondokat a hátuk mögött hagyják.
A legalapvetőbb, hogy a vállalat vezetői olyan stratégiai keretet dolgozzanak ki, amivel le tudják gyűrni az összetettség okozta problémákat a saját ütemükben, eljárásmódjukkal, és tempójukban.
Ehhez kínálunk hét perspektívát, melyek kivitelezése akármilyen sorrendben történhet, attól függően, hogy mely területen lehet a leghatékonyabb és leggyorsabb végeredményt elérni. Természetesen a végső célig mind a hét szempontot teljesíteni kell.
1.Távolítsd el a gyomot!
A legáttekinthetőbb módszere az egyszerűsítés megkezdésének a legszükségtelenebb terhek, érték nélküli és időrabló teendők nyom nélküli eltüntetése, amelyből a legtöbb cég esetében tömérdek található.
Vizsgáld meg, hány embernek kell egy beszerzést aláírásával hitelesítenie, vagy pl. hány ember néz át egy-egy megbeszélésre szánt céges előadást. Ha néhány tennivalót ki tudsz iktatni, vagy képes vagy szignózni egy-egy felelősnek, máris nagyot haladtál afelé, hogy erőforrásokat spórolj meg a nagyobb teendőkre.
2. A partnerek szemével látva közelítsd meg a problémákat!
Minden egyszerűsítés végcélja, hogy az partnerek, vevők, ügyfelek jobb eredményhez jussanak általa. Ennek okáért a módosítások fő elvárása annak megbeszélése, hogy a kuncsaftok mit szeretnének, és mi mit tehetünk annak érdekében, hogy ezt minél hatékonyabban meg tudjuk adni a számukra.
3.Állítsd fel az elsődleges célokat!
Írd le, melyik munkafolyamat, teendő milyen prioritású, és ehhez szabva takarékoskodj az erőforrásaiddal. A rangsort rendszeresen gondozd, és az új feladatokat is sorold be.
4.Kutasd fel a legrövidebb utat!
Amikor megtaláltad a célt, dobd ki az „útvonaltervből” a szükségtelen megállókat, felesleges adatokat, és szűkíts az eljárásokon, amennyire csak lehetséges.
5.Ne legyél mindig nagylelkű!
A bukáshoz vezető út egyik fő összetevője a félelem. Ezért merj szembe menni az eddigi rossz céges gyakorlattal, kérd ki bátran, akár anonim módon a munkatársak javaslatai. A félelem akkor jelent gondot, ha a dolgozók nem mernek harcba szállni vezetőikkel, miközben azok értelmetlenül bonyolítják a felesleges meetingekkel, nem helyesen kiosztott megbízásokkal, zavaros leveleikkel.
Csak végszükség esetén szervezz meetingeket, ahol határozottan buzdítod is a munkatársakat arra, hogy megosszák ügyes-bajos dolgaikat.
6.Faragj le a szintekből!
Ahogy a céged növekszik, a menedzsment tagjai is szaporodnak. Ez simán azt hozhatja magával, hogy a végeredményként minden két beosztottra egy vezető felügyel. Ilyenkor már a menedzsment tagjai nem a feladatokat szervezik és vigyázzák, hanem (néha tudat alatt is) egymás közt vetélkednek, ki végez jobb munkát, ez pedig a dolgozók felesleges zaklatásával jár.
Ez tönkrevágja a morált, és plusz munkát okoz. Ennek megelőzése érdekében időről időre miatt nézd át a céged felépítését, és minimalizálni a menedzsment méretét.
7. Ne hagyd, hogy ismét a feje tetejére álljon minden!
Sose feledd, a zűrzavar olyan, akár a dudva: ha nem törődsz időnként a kiirtásával, újra felüti a fejét. Vigyázd fáradhatatlanul a cégedet, és ha baj van, ismét vizsgálj felül mindent könyörtelenül, és irtsd ki a gazt.
Sok sikert!
És ha tetszett az írás, oszd meg másokkal is – nyomj egy lájkot!