Klapka György neve fogalom a vállalkozói életben, ma is igen aktív üzletemberként sokat hallat magáról. A saját vállalkozói életútjának köszönhetőn volt díszvendége nemrég az egyik hazai marketing konferenciának.
Klapka György szerint, háromféle vállalkozó van:
- Aki már volt a Gyorskocsi utcában,
- aki még majd lesz,
- és aki most ott van.
A legendának számító üzletember pályafutása rengeteg mindent megmutat a vállalkozás életformájáról, a hihetetlen akaraterőről, kitartásról. Életét balett-táncosként kezdte, de vállalkozóként folytatta. Évtizedes pályafutása alatt rengeteg sikert és bukást is megélt már.
A reklámokból mindenki által jól ismert zálogházán kívül nemrég diónemesítési projektbe vágott bele, mondván van termőföldje, nem hagyja parlagon. Nemrégiben indította el a német csődeljárásokból származó mosóporokat és tisztítószereket értékesítő boltját. De foglalkozik régiségekkel, ékszerekkel is.
Klapka a pályája elejére visszagondolva azt mondta, hogy ő nem a könyvekből tanult meg kereskedni, hanem az élet hozta a tanulnivalót. Tizenéves korában a szülei zöldséges üzletének intézte a beszerzéseit, később mégis a színészi pályát választotta.
Ennek köszönheti azt a lehetőséget – a ’70-es évektől kezdődően – hogy rengetegszer utazhatott külföldre, így nem sokkal később meg is hozta a várt eredményt: 2000 német autót importált, itthon pedig százmillió forintos bevétellel értékesítette. Az akkori vámszabályozás elég gyenge volt ezen a téren, így ezt kihasználva érte el az első igazi vállalkozói sikerét.
Erről az üzletről így beszélt a konferencián: „Ez az üzlet okozta nekem máig a legtöbb kellemetlenséget, de nem vagyok az a típusú ember, aki, ha újrakezdhetné, bármit is másképp csinálna”.
A történetnek van egy kellemetlen emléke is, hiszen Klapkát vámcsalás és orgazdaság miatt helyezték vád alá. Később felmentette őt a bíróság minden vádpont alól.
Klapka a sikerek mellett a kudarcokról is beszélt, hiszen az üzlethez a bukás is hozzátartozik. Erre hozott fel egy példát az elmúlt évekből, mikor is Romániában akart üzletet kötni. Másfélmillió dollárt bukott azért, mert nem beszélte a nyelvet és nem ismerte a helyi szokásokat.
Azt is bevallotta, hogy nem ez volt az egyetlen kudarca az üzleti pályafutása alatt, hiszen vesztett már pénzt valutaüzleten, ékszereken, de ipari konyhagépen is.
Hogyan dolgozza fel a kudarcélményeket?
Ma már „veszteségminimalizálás” elvének nevezik azt, amit Klapka már évtizedek óta gyakorol, azaz: „egyszerűen kisétálok az ajtón, és olyan más üzlet után nézek, ami mielőbb visszahozza az elbukott összeget”.
Az elmúlt évtizedek során legendássá váló reklámjaival kapcsolatban is megosztotta gondolatait: beszélt az ingyenreklám jelentőségéről, és azokról a lépésekről is, melyeknek célja pusztán a publicitás volt. Ilyen volt például a „Hagyományos mosópor”, mint márka létrehozása is – a nevetségesen egyszerű reklámról nem is beszélve.
A termékével kapcsolatos összes mosószergyártó céget beperelte, aki reklámjában a hagyományos mosóporhoz hasonlították termékeiket, melyekből mindig az derült ki, hogy a hagyományos mosópor nem jó. Természetesen a pereket elvesztette, de a sok sajtóhír mind újabb és újabb megjelenést adott mosóporai számára, melyekből üzletileg profitált: ismertté és keresetté vált a terméke.
A vállalkozó nemcsak reklámjaiban, de a cége irányításában is szívesen nyúl egyedi, kreatív módszerekhez. Munkatársainak többsége évek óta neki dolgozik, olyan személyek vannak a cége kulcspozícióiban, akikben rendíthetetlenül megbízik, és közel 20 éve együtt is dolgoznak.
Azt is elmesélte, hogy a kérdések zömében nem dönt egyedül, hanem kikéri munkatársai véleményét. Az ötleteken hosszan elmélkednek, mielőtt belevágnának az üzletbe.
A saját csapatának erősítését is saját elképzelései szerint valósítja meg. Az egyik ilyen módszere, hogy minden évben elviszi mind a 30 alkalmazottját nyaralni, saját pénzből.
Így jutottak el például:
- Törökországba,
- Tunéziába,
- Thaiföldre,
- Egyiptomba.
Szerinte a hosszú távú sikerek kulcsa az ütőképes csapat, ehhez pedig az kell, hogy folyamatosan ápolni kell a személyes kapcsolatokat.
Zárószóként arra a kérdésre, hogy mit tanácsolna a húszéves önmagának – a mai fiatal vállalkozóknak – az mondta, hogy „tanulj”, mert bármit el lehet veszíteni, de a tudást nem, ez pedig elegendő ahhoz, hogy újjáépíts mindent, amit elveszített.
Záró gondolatként még egy tanácsa vállalkozóknak: „Aki pénz nélkül nem tud pénzt keresni, annak pénzzel sem fog menni”
És ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is – nyomj egy lájkot!
