Az elképzelés, miszerint a traumát követően sok ember fejlődik, csak mítosz lehet

az-elkepzeles-miszerint-a-traumat-kovetoen-sok-ember-fejlodik-csak-mitosz-lehet

Ami nem öl meg, az megerősít – vallotta a világ egyik legismertebb filozófusa, Friedrich Nietzsche. Ám a legújabb poszttraumás fejlődéssel kapcsolatos kutatások ennek épp az ellenkezőjét állítják. Mi az igazság? Itt az ideje újraértékelni mindazt, amit eddig a léleképülésről gondoltunk?

Kérdésed van? Elakadtál? Itt tudsz írni, és válaszolok!

A klasszikus pszichológiai kutatások azt sugallják, hogy a traumatikus élményből felépülők mintegy fele nem csupán eredeti életét nyeri vissza, de érzelmi intelligenciája gyarapszik, kapcsolati készsége erősödik, valamint jobban megbecsüli a környezetét. Ezt a jelenséget a tudomány poszttraumás fejlődésnek nevezi.

A gondolat, miszerint a negatív előjelű eseményekből szegről-végről profitálhatunk valamit reménykeltő lehet, különösen ezekben a vészjósló időkben. Világszerte hozzávetőleg 6,3 millió emberéletet követelt a koronavírus, az orosz-ukrán háború ötödik hónapja tart, és nem látszódik a vége, az Európát sújtó gazdasági válság pedig még csak most kezd kibontakozni. Az amerikai Pszichológiai Tudományok Szövetsége feltette a tabudöntögető kérdést: mindez valóban a fejlődésünket szolgálja?

A poszttraumás fejlődés csupán egy mítosz?

A Pszichológiai Tudományok Szövetségének számos kutatója azt állítja, hogy a fejlődés nagyrészt illuzórikus, és az ezzel kapcsolatos eddigi vizsgálatok komoly módszertani hibákat tartalmaznak. A kutatók érvelése szerint a probléma a nyugati típusú gondolkodásmódban gyökerezik, amely hajlamos a pozitív érzelmek túlzott felértékelésére, valamint a negatív érzelmek figyelmen kívül hagyására.

A nyugati típusú gondolkodásmód – vallják a kutatók – arra kényszerítheti a traumából felépülőket, hogy tagadják le vagy fojtsák el az olyan negatív érzéseiket, amelyeknek káros következményei lehetnek. Eranda Jayawickreme pszichológus, a Wake Forest Egyetem kutatója szerint a pozitív megerősítés utáni vágyakozás toxikus kulturális narratívákat állít elő.

Dr. Richard Glenn Tedeschi professzor, az Észak-Karolinai Egyetem kutatója úgy véli, hogy egy trauma kettéhasítja az ember életét előtte és utána időszakra, így sokaknak jól megkülönböztethetővé válnak az időhöz köthető változások.

A traumán átesett személy pedig hajlamos azt vallani, hogy az események hatására jelentős változás állt be az életében, amit inkább élettapasztalatnak, pozitív fejlődésnek jelöl meg.

Kérdésed van? Elakadtál? Itt tudsz írni, és válaszolok!

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Szellemi és Lelki Gazdagság