A csapból is az folyik, hogy az emberek egyre inkább bezárkóznak a saját kis világukba, és nem engednek közel magukhoz szinte senkit. Bizalomhiány miatt hódít a szingli életvitel, a barátokra teszünk, emberi kapcsolatainkat nem ápoljuk. Mennyire állja ez meg a helyét?
Az biztos, hogy átalakulóban vannak az emberi kapcsolatok. A virtuális világ térhódításával nagyon sok minden, amit eddig személyesen tettünk, azt ma már online intézzük. Ezek akaratlanul is szűkítik az életterünket. A számlákat online fizetjük, ügyeket a gép mellől intézünk, társat interneten keresünk, számunkra fontos emberekkel is sokszor így tartjuk a kapcsolatot.
Ennek mindenképp így kell lennie?
Sokan beletörődnek ebbe, közben észre sem veszik, de teljesen elszigetelődnek a világtól. Ebből a szempontból még igaz is lehet, hogy valóban távolodunk egymástól. Ám valóban a technikai fejlődés ennek az oka? Nem inkább egyszerű kifogással állunk szemben? Hiszen lábunk ugyanúgy van, és továbbra is mi döntjük el, hogy merre vigyenek.
Végül is egészségtelenül is lehet élni, mert az sokkal könnyebb, mint egészségünkre ügyelve táplálkozni. Azonban egy dolog nagyon más lesz. Az eredmény. Ami jelen esetben életünk minőségét jelenti.
1000+, 2000+ ismerős Facen: a tökéletes illúzió
Az emberek nem szeretik azt érezni, hogy elszigetelődnek, ezért szükségük van olyan impulzusra, amely ezt az érzést elnyomja. Erre tökéletes módszer a Facebook ismerősök halmozása. Nem véletlenül használom ezt a szót, mert ez tényleg nem szól másról. Két szót nem beszélnek a másikkal, de a jelölés már repül. Mert így úgy érzik, hogy fontosak pedig valójában a legtöbbjüktől egy darab kenyeret nem kapnának. Viszont arra megfelelő, hogy az életükhöz szükséges visszaigazolásokhoz minél több lájkot begyűjtsenek. Ezek valójában felszínes őket egyáltalán nem segítő, építő kapcsolatok.
Mégis a közösségi média a modern kor egyik legnagyobb ajándéka
Fura lehet ezt olvasnod az előző bekezdés után, pedig valóban így van. Mert valójában, az emberi kapcsolatok nem átalakultak, hanem csak a kezdetük változott meg. A többségük már online indul, de át lehet fordítani minket éltető, élmények százait generáló hagyományos, értékes emberi kapcsolattá. Egy feltétele van, bele kell tenni az energiát. Ha figyelünk a másikra, és nem ragadunk meg a virtuális világ illúziójában, hanem tudatosan tovább építjük, akkor eszméletlen élmények várnak ránk. Én személy szerint gond nélkül találkozom azokkal, akikben meglátok valamit, és az elmúlt hónapokban megszámolni nem tudom, mennyi élményt köszönhetek olyan embereknek, akiket a közösségi média keretein belül ismertem meg.
Értékes emberi kapcsolatok = sokszínű, tartalmas élet
Vannak bizonyos erők, amelyek próbálják elszigetelni az embereket, de tisztán látszik már most, hogy nem fogják elérni a céljukat. Egyszerűen, azért mert társas lények vagyunk, és mindig meg fogjuk találni a megfelelő csatornákat az érintkezéshez. Mert minden egyes emberi kapcsolatunk valami újat, valami váratlant tartogat. Ez lehet, rossz vagy jó, de mindenképpen több mint a langyos víz, amely a csapból folyik.
Ezért, és most pókeres hasonlattal élek. Nincsen nagyobb +EV az emberi kapcsolatainknál, de csak akkor, ha azokba valódi energiát teszünk és nem csak „maszatolunk”. Ezért használd ki, hogy olyan szerencsés vagy, hogy ebben, vagy az előző évszázadban pottyantott le a gólya a Földre!
Szóval, az emberek egyáltalán nem vágynak kevésbé a tartalmas emberi kapcsolatokra. Aki most elszigetelt, az 3 évszázada sem élt volna másképp. Az élet döntések sorozata, amelyek különféle eredményekre vezetnek. Mint mindent az életben, emberi kapcsolataink szélesítését, ápolását is lehet jól, illetve rosszul csinálni. Mert az online világ előretörése segítheti, de hátráltathatja is az igazi emberi kapcsolatok kialakulását. Ám a szép az egészben, hogy ez senki mástól nem függ, csak tőlünk.
