A flow egy nagyon fontos fogalom lesz számunkra. Ezért ismerkedjünk meg vele, Csíkszentmihályi Mihály tolmácsolásában:
„A tökéletes élmény alapja a flow, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán magáért.”
Csíkszentmihályi Mihályról:
Mérő László így ír Az érzelmek logikája című könyvében róla: „Az erdélyi származású chicagói pszichológusprofesszor, Csíkszentmihályi Mihály, aki az amerikaiaknak így magyarázza el, hogyan kell kiejteni a nevét: chicks send me high…”
Széchenyi-díjas pszichológus, Chicagoi Egyetemen tanult, egyetemi tanár, MTA tagja. Szakterületei: fejlődés- és neveléslélektan, tehetségkutatás és a kreativitás logikája.
A pozitív pszichológia születése
1997-ben megválasztották Martin Seligmant az Amerikai Pszichológusok Egyesületének (APA) elnökévé. Fő célul koordinálása alatt a mentális betegségek megelőzését tűzte ki . Ő volt a tanult tehetetlenség és a tanult optimizmus felfedezője, így sokaknak logikusnak tűnt az új irányelv. A kutatók hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy meg kell teremteni a pozitív pszichológia tudományát. Ekkor még nem tudták, hogy ez pontosan mit is fog jelenteni, de Seligman tudta, hogy kit keressen.
Fókuszváltás
Fel is hívta Csíkszentmihályit és az APA korábbi elnökét Ray Flowert, hogy csatlakozzon a kutatáshoz. A kutatások többsége a boldogtalanság okát keresték, azt, hogy mi a rossz az életben. Seligmanék úgy döntöttek, hogy eljött az idő egy 180 fokos fordulathoz. Úgy gondolták, hogy át kell térni arra az alapfeltevésre, hogy „mi teszi az életet méltóvá arra, hogy éljünk.”
A motivációs piramis megalkotója Abraham Maslow (APA elnöke volt a 60-as években) is hasonlót szeretett volna csinálni, akkor ezt még „humanisztikus pszichológiának” nevezték.
A kutatási irányzat megváltozott, szemléletmódja új kapukat nyitott meg és mérhető eredményeket hozott.
Mi a boldogság három alkotóeleme?
A pozitív pszichológiai kutatások három halmazt határoztak meg. Az ember, akkor érzi magát a legboldogabbnak, ha ezekből minél több van jelen:
- Elmélyült cselekvés: Azok a cselekvések, amelyek a flow-t kiváltják.
- Pozitív érzelmek: Minden pozitív érzelem ide sorható (pl.: öröm, szeretet, tisztelet).
- Tartalmas élet: Azt jelenti, hogy valaki a képességeit kihasználja, „valamilyen magasabb cél szolgálatába állítja. Idetartozik Isten szolgálata is annak, akinek a hit megadatott.”
A komponensek külön-külön is megadhatják a boldogságot. Gondolva arra, hogy „egy egész életen át tartó szerelem, egy eszme hűséges szolgálata, vagy akár egy mélyen átélt hobbi önmagában is boldoggá tehet egy életet.” A legfontosabb azonban az, hogy megfelelően vegyítsük, mivel sokkal több plusszal és élménnyel gazdagodhatunk ez által.
Ne feledjétek, hogy továbbra is érvényben a szabály, hogy „az egész több, mint a részek összege”.
