Napi egy pohár bor elfogyasztása maga az egészség – vagy mégsem? Azokban az országokban, ahol kultúrája van a borfogyasztásnak szembetűnően alacsonyabb a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, és a várható élettartam is magasabb. Napi egy pohár bor valóban meghosszabbítja az életedet? Először
A kaliforniai illetőségű BioAge Labs vállalat munkája során az öregedéshez fűződő betegségek molekuláris hátterét célzó kezelések kifejlesztésére koncentrál. A cég nemrégiben jelentette be, hogy BGE-105 néven olyan gyógyszer klinikai stádiumú fejlesztését kezdte meg, amely hatékonyan veszi fel a harcot az életkorral összefüggő
Az amerikai startup elsősorban a természetes vegyületek speciális kombinációjára koncentrál az életkorhoz kapcsolható betegségek megelőzése és kezelése kapcsán. A vállalat mind a táplálék-kiegészítők, mind pedig a gyógyszerek vonatkozásában figyelemreméltó klinikai vizsgálati eredményekkel rendelkezik, ideértve a zsírmáj rendellenességet, a 2-es típusú cukorbetegséget és
Az egészséges és hosszú élet sokak számára csupán egy álomkép, és emiatt gyakorta kellemetlenül érzik magukat. Azt gondolják ugyanis, hogy a várható élettartamot egyetlen tényező befolyásolja, ami nem más mint a genetika. A helyzet azonban az, hogy az élettartam alakulása számos tényezőtől
Nehéz lenne azzal a tudományos állásponttal vitába szállni, hogy az egészségtelen, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás vagy a stressz előbb-utóbb megbosszulja önmagát. Ugyanakkor sokakban megfogalmazódik a gondolat, hogy a dolgos hétköznapok mellett egészségesnek és fittnek lenni nem is olyan egyszerű dolog. Pedig
Legyen szó bármilyen tudományos területről, a szakemberek kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az élettartam növekedése alapjaiban formálja át a társadalmakat, az életmód vagy a hétköznapok szokásait. Viszonylag kevés szó esik róla, de a betegségek visszaszorítása és az öregedés visszafordítása a munkaerőpiacokra is
A közelmúltban az amerikai Országos Öregedési Intézet (NIA) szakemberei arról beszéltek, hogy a laboratóriumi vizsgálatokban elért, egérmodelleken végzett kutatásokat sok esetben csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megismételni humán szervezet vonatkozásában. De miért van ez így, a rágcsálókra más genetikai szabályok
A kutatásvezetőkkel folytatott szoros, együttműködésen alapuló kapcsolatrendszerek döntő fontosságúak lehetnek az élettartam meghosszabbításáért folytatott küzdelem során. A Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának szakemberei arra jutottak, hogy ennek a munkának alapvető fontosságú résztvevői a klinikai vizsgálati koordinátorok. De kik ők, és miért ennyire jelentős
A Liverpooli Egyetem Interactive Genomics öregedést vizsgáló kutatócsapatának vezetője úgy látja, hogy a szenolitikus farmakológia kinőtte a jelenlegi kereteit, és az olyan húzónevekkel mint a rapamycin, a Calico, illetve a megindított humán klinikai tesztelések a gyógyszeripar forradalma várható.
Napjainkban a szárnyas emlősök szinte kivétel nélkül a vírusok terjesztésével kerülnek a híradások középpontjába. Pedig a denevérek nagyban hozzájárulhatnak az élet meghosszabbítását célzó genetikai kutatásokhoz, és pontosíthatják az epigenetikai vagy biológiai órát, aminek kulcsszerepe lehet az öregedés elleni harcban. De pontosan hogyan?
Ma a legidősebb amerikait Hester Fordnak hívják. Az asszony egy észak-karolinai városban, Charlotte-ban él, és a korabeli pontatlan anyakönyvezés miatt nem lehet pontosan tudni, hogy 115 vagy 116 éves. A nő egészen 108 éves koráig csak hírből ismerte a kórházat, és bár
A Prime Movers Lab amerikai kockázatitőke-társaság egyre határozottabban van jelen a szenolitikus kutatások területén. Legutóbb azzal került a figyelem középpontjába, hogy 245 millió dolláros befektetési alapot hozott létre, amely az hosszú élettartamot célzó vizsgálatokat célozza. Miért lát hirtelen mindenki óriási lehetőséget az
Javier García Arenas széles skálán – a megemelkedett kockázatkerüléstől egészen a megváltozott fogyasztási szokásokig – jelölte meg azokat a szegmenseket, amiket az öregedés kérdése mind társadalmilag, mind pedig gazdaságilag felvet. A CaixaBank vezető közgazdásza kiemelte, hogy a világ dinamikus öregedése csak tovább
Caleb Finch egyetemi professzor merőben új megközelítést javasol a várható élettartam vizsgálata kapcsán. A tudós szerint nem csupán az öröklött tulajdonságokat és a környezeti tényezőket kell alapul vennünk, de rendkívül nagy hangsúlyt kapnak a sejt szinten véletlenszerűen végbemenő csekélynek tűnő változások is.
A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) oldalán nemrégiben közzétett publikáció azt találta, hogy a várható élettartam az elmúlt 50 évben az összes vizsgált korcsoportban hozzávetőleg egy évtizeddel növekedett. A tanulmány rámutatott, hogy az 1960-as évek óta a várható élettartam lineárisan
Barry Halliwell, a Szingapúri Nemzeti Egyetem Biokémiai Tanszékének professzora évtizedek óta a szabad gyökök és az antioxidánsok kutatására fókuszál, különös tekintettel a humán gyógyászatban való felhasználhatóságukat illetően. A vizsgálatok során került a professzor látóterébe az ergothioneine nevű vegyület, ami leginkább a különböző
A Circulation folyóiratban nemrégiben közzétett tanulmányban a patinás felsőoktatási intézmény és a TH Chan Közegészségügyi Iskola kutatói arról értekeznek, hogy az egészséges életmód titka a napi három adag zöldségben és két adag gyümölcsben rejlik.
Egy közelmúltban napvilágot tudományos értekezés összekapcsolja a DNS károsodását az úgynevezett citoplazmatikus kromatin fregmentumokon keresztül az öregedéssel. A publikáció azt sugallja, hogy új módszerek kidolgozására nyílt lehetőség az élettartam meghosszabbítását célzó terápiák számára. Mit találtak a kutatók, és milyen új lehetőséget kínál
A brit Span nevű startup célul tűzte ki egy olyan mobilalkalmazás kifejlesztését, amely támogatná a felhasználók egészségmegőrzését, hosszú távon pedig meghosszabbítaná az életüket. Az applikáció útmutatást nyújtana a kedvező szokások kialakításához, egyben közvetlen hozzáférést adna táplálkozási szakértőknek és egyéb szakembereknek a felhasználók
Egy újszülött várható magasságát a genetika és az átöröklött tulajdonságok mellett a csecsemő- és gyermekkor alatti táplálékbevitel minősége, valamint az életmód határozza meg. Minél kiegyensúlyozottabban táplálkozik valaki, annál egészségesebb és annál nagyobbra nő. Ez alapján azt feltételezhetnénk, hogy a kiugró magasság megköveteli