A sejtek újraprogramozási lehetőségének felismerése óta a genetika egy teljesen új megvilágításba helyezte az öregedés folyamatait. A tudósok ugyanis felfedezték, hogy az öregedő sejtek megfiatalíthatók, ezáltal a szervezetünk vitalitása – jóllehet egyelőre elméleti síkon ugyan, de – visszaállítható.
Egy nemrégiben zárult tanulmányban az intézmény tudósai úgy találták, hogy a zsírszövet energiaszabályozásáért felelős mechanizmusok működése kárt szenved az elhízás esetén. A kutatók hangsúlyozták: a tesztek során a mitokondriális gének aktivitásának egyértelmű csökkenése volt megfigyelhető a zsírszövetben, míg az izomszöveti mitokondriumokban a
A CRISPR génszerkesztő eszközt egyfajta rendkívül pontos molekuláris ollóhoz szokás hasonlítani, amely képes kivágni és beilleszteni egy-egy génszakaszt a DNS-en belül. Ugyanakkor a genetikai eszköz rendelkezik egy eddig kihasználatlan lehetőséggel is, amely új távlatokat nyit meg a puszta génsebészeti javításoknál.
Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata jóváhagyta a valaha elérhető legdrágább gyógykészítményt, egy rendkívül ritka, ám igen súlyos genetikai rendellenesség kezelésére. A Zolgensma nevű gyógyszer dózisonként 1,79 millió fontba kerül, ami átszámítva hozzávetőleg 770 millió forint. A Novartis Gene Therapies által gyártott
A Weill Cornell Medicine tudományos kutatóinak legfrissebb tanulmányából kiderül, hogy a rendkívül hosszú életért felelős gén támogatóan lép fel az agyi őssejt védelme érdekében a stressz káros hatásaival szemben. A felfedezés új lendületet adhat az öregedés elleni harcnak, és számos biológiai folyamat
A chilei Környezet- és Evolúciós Tudományok Intézete, az Austral Egyetem, valamint a Liverpooli Egyetem munkatársai egy közös tudományos kutatás során két bálnafajban az öregedéshez és a rák kialakulásának gátlásához kapcsolható úgynevezett szuppresszor géneket fedeztek fel.
Caleb Finch egyetemi professzor merőben új megközelítést javasol a várható élettartam vizsgálata kapcsán. A tudós szerint nem csupán az öröklött tulajdonságokat és a környezeti tényezőket kell alapul vennünk, de rendkívül nagy hangsúlyt kapnak a sejt szinten véletlenszerűen végbemenő csekélynek tűnő változások is.
Első olvasatra azt gondolhatnánk, hogy a tudományos-fantasztikum irodalmi világába csöppentünk, pedig ez nem így van. Az élő szervek 3 dimenziós biológiai nyomtatásának kérdése napjainkban komolyan foglalkoztatja a kutatókat. Mindezt mi sem példázza jobban, hogy a gyógyszerkutatásban egy ideje már alkalmazzák a bioprintelés
A Valenciai Egyetem fiziológus professzora egyszerre látja el tanári- és kutatómunkáját az öregedés és a testmozgás témakörében. A tudós annak a Freshage elnevezésű népszerű kutatócsoportnak a vezetője, amely az öregedés különböző aspektusait vizsgálja, ideértve az életkor előrehaladását, a szenolitikus gyógyszereket, a testmozgást,
A tudósok szerint az öregedési óra közel áll a pontosság elméleti határához, ami azt jelenti, hogy soha nem látott precizitású betekintést enged az öregedési folyamatokban, egyben meg is határozza a beavatkozási pontokat. Hogyan képzeljük el mindezt, és mi a hétköznapi jelentősége a
A tudomány rohamtempójú fejlődésével logikusnak tűnhet az a felvetés, hogy az idősebb szövetekben megjelenő génexpresszió epigenetikus szabályozásának kikényszerítése fiatal és egészséges sejtek létrejöttét eredményezi. A mechanizmust elméleti szinten képesek is vagyunk megvalósítani, ám akad néhány probléma.
Az öregedés egyik leggyakoribb jele a látásunk romlása. Egy egérmodelleken végzett kísérlet azonban rámutatott arra, hogy a genetikai technológiák segítségével a jövőben képesek lehetünk visszatekerni szemünk biológiai óráját, és látásunk olyan éles lehet, mint amilyen fiatalon volt.
A seattle-i Oisín Biotechnológiai Vállalat az életkorral összefüggő betegségek kezelését megcélzó terápiák kifejlesztésén dolgozik. Egyik legígéretesebb kutatásuk az a génterápiás eljárás, amely rendkívüli precizitással tisztítja ki az öregedő sejteket az élő szervezetből. Az Oisín-terápia 20 százalékkal emelte meg a rágcsálók élettartamát a
Jamanaka Sinja japán orvos és kutató biológus nevéhez köthető a sejtes differenciálódás visszafordíthatóságának felfedezése. A tudós megfigyelte, hogy az embrionális őssejtek állapotát genetikai szabályzók, a transzkripciós faktorok tartják fent. Ebből négy faktor elegendő ahhoz, hogy a sejtek pluripotens őssejtté alakuljanak. Ezeket a
Új genetikai kockázati előrejelzési módszerré válhat egy egészségi állapot és betegségbecslési pontszámon alapuló számítási rendszer, ami az élethosszon át tartó egészségtervezést és a betegségmegelőzést is megalapozná. Miről van szó?
Sejtjeink öregedése, funkciójuknak leállása szervezetünk általános elhasználtságát tükrözi. A folyamatot genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szabályozzák, és habár jó néhány gént sikerült megfejteniük a tudósoknak, sok tekintetben a genetika még mindig sötétben tapogatózik az emberi öregedés megértésében.
Évtizedek óta nyilvánvaló tény a kutatók előtt, hogy a sejtes öregedés rendkívüli módon hozzájárul az életkorral összefüggő betegségek kialakulásához, egyszersmind a biológiai öregedéshez. Ugyanakkor a sejtek öregedési állapotba lépését kiváltó mechanizmusok továbbra is rengeteg kérdést vetnek fel a tudósok között.
Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata alapján azok a kardiometabolikus betegséggel rendelkező férfiak, akiknél a hosszú élettartamú gén egy speciális változata megtalálható ugyanolyan életkilátásokra számíthatnak, mint egészséges társaik.
Egy, a genom egészére kiterjedő úgynevezett asszociációs vizsgálat szerint három genetikai variáns társulhat az Alzheimer-kór kognitív rezilenciájához (rugalmas ellenállási képesség). A közelmúltban a Brain folyóiratban közzétett tanulmány új genetikai változókat és biológiai útvonalakat tárt fel.
Egy nemrégiben végzett kutatás szerint a DNS javítását szolgáló gén pozitívan befolyásolta a kísérletben használt laboratóriumi egerek élettartamát. A felfedezés új terápiás lehetőségeket vetít előre, illetve segít a szakembereknek megérteni a DNS károsodása és az öregedés mechanizmusa közötti összefüggéseket.