A sejtek újraprogramozási lehetőségének felismerése óta a genetika egy teljesen új megvilágításba helyezte az öregedés folyamatait. A tudósok ugyanis felfedezték, hogy az öregedő sejtek megfiatalíthatók, ezáltal a szervezetünk vitalitása – jóllehet egyelőre elméleti síkon ugyan, de – visszaállítható.
Egy, a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány a humán genetikára hivatkozva és arra alapozva azt sugallja, hogy a kutatások során kiemelt figyelmet érdemelne két speciális fehérje a koronavírussal összefüggő kezelések korai szakaszában. Az eredmények 2021 márciusában kerültek publikálásra, és jelentősen felgyorsíthatják a
Az egészséges és hosszú élet sokak számára csupán egy álomkép, és emiatt gyakorta kellemetlenül érzik magukat. Azt gondolják ugyanis, hogy a várható élettartamot egyetlen tényező befolyásolja, ami nem más mint a genetika. A helyzet azonban az, hogy az élettartam alakulása számos tényezőtől
A spanyolországi Nemzeti Rákkutató Központ (CNIO) kutatói megfigyelték, hogy a jelenleg megállíthatatlan progressziójú krónikus vesehegesedés (fibrózis) és az életkorral összefüggő telomerkopás korrelál. A Nature Aging tudományos szaklapban közzétett eredmények szerint a krónikus betegség lefolyása mellett szignifikánsan rövid telomerek észlelhetők.
Napjainkban a szárnyas emlősök szinte kivétel nélkül a vírusok terjesztésével kerülnek a híradások középpontjába. Pedig a denevérek nagyban hozzájárulhatnak az élet meghosszabbítását célzó genetikai kutatásokhoz, és pontosíthatják az epigenetikai vagy biológiai órát, aminek kulcsszerepe lehet az öregedés elleni harcban. De pontosan hogyan?
Ma a legidősebb amerikait Hester Fordnak hívják. Az asszony egy észak-karolinai városban, Charlotte-ban él, és a korabeli pontatlan anyakönyvezés miatt nem lehet pontosan tudni, hogy 115 vagy 116 éves. A nő egészen 108 éves koráig csak hírből ismerte a kórházat, és bár
Az Egyesült Királyság Nemzeti Egészségügyi Szolgálata jóváhagyta a valaha elérhető legdrágább gyógykészítményt, egy rendkívül ritka, ám igen súlyos genetikai rendellenesség kezelésére. A Zolgensma nevű gyógyszer dózisonként 1,79 millió fontba kerül, ami átszámítva hozzávetőleg 770 millió forint. A Novartis Gene Therapies által gyártott
A Prime Movers Lab amerikai kockázatitőke-társaság egyre határozottabban van jelen a szenolitikus kutatások területén. Legutóbb azzal került a figyelem középpontjába, hogy 245 millió dolláros befektetési alapot hozott létre, amely az hosszú élettartamot célzó vizsgálatokat célozza. Miért lát hirtelen mindenki óriási lehetőséget az
Az idő múlásával az immunrendszer egyre kevésbé képes ellátni védekező funkcióját, rendezetlenné és működésképtelenné válik. Ezzel párhuzamosan a szervezetben gyulladásos és egyéb problémás sejtek halmozódnak fel, többek között ilyenek a B-limfociták (B-sejtek) is. Kutatók igazolták, hogy a hibás B-limfociták képesek olyan antitesteket
2021 elején egy amerikai biotechnológiai cég bejelentette egy olyan vegyület felfedezését, ami képes regenerálni az idegsejteket. Az NNI-362 alloszterikusan stimulálja az idegi regenerációt, a terápiával kapcsolatos kutatások túl vannak a preklinikai vizsgálati fázison.
A tudósok szerint az öregedési óra közel áll a pontosság elméleti határához, ami azt jelenti, hogy soha nem látott precizitású betekintést enged az öregedési folyamatokban, egyben meg is határozza a beavatkozási pontokat. Hogyan képzeljük el mindezt, és mi a hétköznapi jelentősége a
Egyre több tudós helyezkedik arra az álláspontra, hogy a születéstől eltelt évek számolása nem ad pontos képet az egészségi állapotról. Ezért a szakemberek a kronológiai óra helyett szívesebben alkalmazzák a biológiai órát, ami valósabb képet mutat az egészségügyi helyzetről. A gond csak
Habár a sejtek újraprogramozásának tudománya egyelőre gyerekcipőben jár, a jövőben hatékony eszköz lehet az öregedés visszafordítása terén. A módszer jelenleg olyan génterápiás eljárás keretei között érhető el, amelyek expresszálják a pluripotencia géneket, azaz a Yamanaka-faktorok egy részét vagy teljes egészét.
Az amerikai Simpsonville-ben alapított biotechnológiai vállalat egyedülálló technikai fejlesztésével elmeszesedett szöveteket és szerveket képes ismét rugalmassá és egészségessé tenni. Az Elastrin Therapeutics olyan terápiás célpontokra szentel kiemelt figyelmet, mint az artéria megkeményedése, a szívbillentyűk meszesedése, vagy a cukorbetegség.
A Chicagóban található Illinois Egyetem munkatársai olyan génszerkesztési technikát fedeztek fel, amely elérhetővé teszi a szekvenciális vágások vagy szerkesztések programozását. Szakértők szerint a forradalmian új eljárás az úgynevezett proGuides nevű különleges molekulákat használja fel a CRISPR génszerkesztés hatékonyságának javítására.
Egy közelmúltban napvilágot tudományos értekezés összekapcsolja a DNS károsodását az úgynevezett citoplazmatikus kromatin fregmentumokon keresztül az öregedéssel. A publikáció azt sugallja, hogy új módszerek kidolgozására nyílt lehetőség az élettartam meghosszabbítását célzó terápiák számára. Mit találtak a kutatók, és milyen új lehetőséget kínál
Tavaly a legrangosabb tudományos elismerés kémiai fokozatát Jennifer Doudna biokémikus és Emmanuelle Charpentier mikrobiológus megosztva kapták egy rendkívül jelentős génszerkesztési technológia kidolgozása érdekében végzett munkásságukért. A Crispr-Cas9 génszerkesztő legígéretesebb területe a genetikai mutációk kiváltotta betegségek kezelése. Hol tartunk most?
Egy újszülött várható magasságát a genetika és az átöröklött tulajdonságok mellett a csecsemő- és gyermekkor alatti táplálékbevitel minősége, valamint az életmód határozza meg. Minél kiegyensúlyozottabban táplálkozik valaki, annál egészségesebb és annál nagyobbra nő. Ez alapján azt feltételezhetnénk, hogy a kiugró magasság megköveteli
A kutatók jó ideje tisztában vannak vele, hogy az életkor előrehaladtával elöregedett, funkciójukat ellátni képtelen sejtjeink felhalmozódnak a szervezetben, és a korral összefüggő diszfunkciókat és betegségeket váltanak ki. Ezeknek a sejteknek a kiiktatása elméletben csökkentené számos betegség kockázatát, ezáltal pozitív hatást gyakorolna
A tudomány rohamtempójú fejlődésével logikusnak tűnhet az a felvetés, hogy az idősebb szövetekben megjelenő génexpresszió epigenetikus szabályozásának kikényszerítése fiatal és egészséges sejtek létrejöttét eredményezi. A mechanizmust elméleti szinten képesek is vagyunk megvalósítani, ám akad néhány probléma.