Merőben új telomerfunkciós mechanizmust fedeztek fel a szakemberek az embrionális őssejtekben. Az eredmények segíthetnek megérteni a telomerek kopásának problémáját, az öregedés mechanizmusát és a rákos sejtek viselkedését.
Tagadhatatlan, hogy a 2020. évet teljes mértékben a Covid-19 koronavírus-járvány uralta. Annak ellenére, hogy a címlapokon már nem jutott hely, az idei évben számos tudományos áttörés történt, ami mellett érdemtelen lenne szó nélkül elmenni. Nézzük az 5 legjelentősebb vívmányt a genetika területéről!
A legújabb kutatások rámutatnak, hogy a magas intenzitású intervallum edzés (HIIT) jótékony hatással van az egészségre, ezen felül kulcs lehet számos, az öregedésben döntő szerepet játszó biológiai mechanizmus lassításáért. A tanulmány szerint a futás, az úszás, a kerékpározás kedvezőbb élettani hatásokat gyakorol
Az Alzheimer-kórtól szenvedő nők életkilátásai jobbak, így hosszabb ideig élnek, mint az ugyanettől a betegségtől sújtott férfiak. A San Franciscó-i Kalifornia Egyetem tudósai bizonyítékai szerint ez azért állhat elő, mert a nők genetikai védettséggel rendelkeznek a betegség pusztító hatásaival szemben. A kutatások
Izraeli kutatóknak a Shamir Orvosi Központ Kutatási és Fejlesztési részlegéről egészen újszerű, ugyanakkor végletekig egyszerű eljárással sikerült meghosszabbítaniuk az emberi élettartamot. A tudósok nem tettek mást, mint néhány hónapon keresztül oxigénterápiának vetették alá az önkénteseket. Nézzük a részleteket! A szakemberek előtt egy
Genetikusok egy csoportja nemrégiben rámutatott arra, hogy a drosophila, ismertebb nevén az ecetmuslica, hím egyedei esetében az egyik legfőbb élethossz-csökkentő faktor az Y-kromoszómában érhető tetten; konkrétabban az aktívvá vált önző genetikai elemek a felelősek ezért, melyek egy seregnyi Y-kromoszómát tartalmaznak. A tudósok
A nők átlagos élettartama nagyjából 4 évvel hosszabb, mint a férfiaké. Ez pedig teljesen független a földrajzi élőhelytől, kultúrától. A nőnemű egyedek az állatvilágban is hosszabb életűek. Hogy miért, az előtt a tudósok sokáig értetlenül álltak. Feltételezték, hogy az életmóddal állhat összefüggésben
A gyógyszerek kikísérletezése rendkívül embert próbáló feladat. Talán ahhoz hasonlíthatnánk, mintha egy igen apró, molekulaméretű zárat próbálnánk feltörni. Kétféleképpen állhatunk neki a feladatnak: véletlenszerűen kipróbálunk több ezer különböző kulcsot, remélve, hogy köztük van a zárba illő. De egy száloptika segítségével meg is