Nem csitul a vita az úgynevezett öregedő vagy zombi sejtek háza táján. Egyes vélemények szerint a sejtek jelenléte egyértelműen felelőssé tehető az öregedéssel összefüggő betegségek megjelenéséért, mások pedig azt hangsúlyozzák, hogy nélkülük a szervezet kitettebbé válik a daganatos rendellenességekkel szemben.
Az elmúlt mintegy száz év során a várható élettartam a fejlett és fejlődő országokban csaknem a duplájára nőtt. Ez betudható az orvostudomány fejlődésének, a kiegyensúlyozottabb táplálkozásnak, az életmód és a környezet kedvező változásának. Ennek ellenére a nők még mindig szignifikánsan többet élnek,
Szervezetünk anyagcsere folyamatainak következtében számos melléktermék keletkezik a testünkben. Alapesetben a különböző javító- és helyreállító mechanizmusok szinte minden ilyen nem kívánt mellékterméket eltávolítanak, némi lerakódás azonban marad a sejtekben és az extracelluláris térben.
Minden kétségen felül áll, hogy az elmúlt évek egyik legmarkánsabb genetikai jelentőségű híre volt, hogy a rapamycin – egy mTOR jelátvitel gátló – érdemben képes csökkenteni a sejtek öregedésének hatását az idős emberek bőrszövetében. A szakemberek megfigyelték, hogy a hosszú hónapokon át
Tokiói kutatók egy olyan mechanizmust tártak fel, amely elérhetővé teszi az öregedő sejtek eltávolítását a szervezetből. Makoto Nakanishi professzor szerint az ilyen fajta szenolitikus gyógyszerek hozzávetőleg 5-10 év múlva széles körben hozzáférhetők lesznek, így képesek leszünk leállítani az öregedési folyamatokat.
A kutatók jó ideje tisztában vannak vele, hogy az életkor előrehaladtával elöregedett, funkciójukat ellátni képtelen sejtjeink felhalmozódnak a szervezetben, és a korral összefüggő diszfunkciókat és betegségeket váltanak ki. Ezeknek a sejteknek a kiiktatása elméletben csökkentené számos betegség kockázatát, ezáltal pozitív hatást gyakorolna
A jellemzően 50 éves kor felett jelentkező sárgafolt sorvadásos megbetegedés (makuladegeneráció) kezdetben az éleslátás elvesztésével, később a vakság teljes kialakulásával járhat. Jelenleg a vakok 22-25 százaléka makuladegeneráció következtében veszítette el a látását.
Amit ma öregedésnek ismerünk, az egy rendkívül összetett, úgynevezett multifaktorális folyamat. Tulajdonképpen az öregedés a szervezetünkben folyó legbonyolultabb egészséget veszélyeztető rendellenesség. Jóllehet az életkort, szervezetünk elhasználtságát egyelőre nem ismerik el betegségként.
Az öregedés biológiai mechanizmusa rendkívül differenciált, ugyanakkor a kutatók azt már tudják, hogy az idő múlása és a legtöbb neurodegeneratív betegség megjelenése szoros összefüggésben áll egymással. Ez azért is ijesztő, mert például az Alzheimer- és Parkinson-kór vagy az amiotrófiás laterálszklerózis kihatással van
A Newcastle Egyetem munkatársai kimutatták, hogy szívroham után káros és veszélyes öregedő sejtek halmozódnak fel a szívben, amelyek lassítják a páciens gyógyulását. A kutatók úgy gondolják, hogy az öregedő sejteket célzó gyógyszerek elősegíthetik a gyógyulást, és terápiás lehetőséget kínálhatnak a szívrohamot szenvedők
A Mayo Klinika új tanulmányában a szervezet átfogó szenolitikus kezelésének hatásait vizsgálta az egészségre és a biológiai funkciókra vetítve. A Dr. James Kirkland vezette intézmény korábbi tudományos felvetésekre és megfigyelésekre kereste a válaszokat. A tanulmányban a Mayo Klinika kutatói úgy találták, hogy
A seattle-i Oisín Biotechnológiai Vállalat az életkorral összefüggő betegségek kezelését megcélzó terápiák kifejlesztésén dolgozik. Egyik legígéretesebb kutatásuk az a génterápiás eljárás, amely rendkívüli precizitással tisztítja ki az öregedő sejteket az élő szervezetből. Az Oisín-terápia 20 százalékkal emelte meg a rágcsálók élettartamát a
Egy új terápiás gyógyszer kifejlesztése tetemes összegeket emészt fel, a kutatások költségei forintosítva akár 100 milliárdokra is rúghatnak. Ennek ellenére 5000 gyógyszerből csupán 5 kerülhet ki a patikák polcaira. A gyógyszerkutatás hatékonyságának és dinamikus növekedésének fenntartása érdekében elengedhetetlen lenne a költségek lefaragása.
Egyes gyógyhatású anyagokat, mint a kurkumát, az árnikát vagy a boszorkány mogyorót évezredek óta használja az emberiség a bőrgyulladás és a fájdalom csökkentésére, illetve a gyógyulás felgyorsítására. A bőr egészsége tehát rendkívül régóta foglalkoztak minket. Hol tart most a bőrápolás, és mit
Sejtjeink öregedése, funkciójuknak leállása szervezetünk általános elhasználtságát tükrözi. A folyamatot genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szabályozzák, és habár jó néhány gént sikerült megfejteniük a tudósoknak, sok tekintetben a genetika még mindig sötétben tapogatózik az emberi öregedés megértésében.
Évtizedek óta nyilvánvaló tény a kutatók előtt, hogy a sejtes öregedés rendkívüli módon hozzájárul az életkorral összefüggő betegségek kialakulásához, egyszersmind a biológiai öregedéshez. Ugyanakkor a sejtek öregedési állapotba lépését kiváltó mechanizmusok továbbra is rengeteg kérdést vetnek fel a tudósok között.
Orvosok és gyógyítók évezredek óta próbálják kezelni a betegségeket gyógyszerek, gyógynövények és tápanyagok szervezetbe juttatásával. Egy forradalmi nanomedicinával foglalkozó vállalat ugyanakkor egészen más megközelítést alkalmazna a betegségek kezelésére.
Nagyon úgy tűnik, hogy az eddig csupán fertőtlenítőként, illetve fehérítőként alkalmazott hidrogén-peroxid tartogat még néhány meglepetést a tudomány számára. A svéd Chalmers Műszaki Egyetem tanulmánya szerint ugyanis a halványkék színű szervetlen vegyület alacsony szintje stimulálja az öregedéssel összefüggésbe hozható enzimet.
Bár az öregedés egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, az élettartam meghosszabbítása és az öregedési folyamatok lelassítása évtizedek óta a tudományos kutatások fókuszában áll.
A Koreai Tudományos és Technológiai Intézet (KAIST) munkatársai szimulációs modellezéssel vizsgálták a molekuláris kölcsönhatásokat, majd sikeresen azonosították azokat az enzimeket, amelyek elősegíthetik az öregedés folyamatának visszafordítását.