A hagyományos farmakológiai gyógyszerfejlesztés jellemzően három alappillérrel rendelkezik. Egyrészt azonosítja a fehérjéket vagy fehérjealapú kölcsönhatásokat, másrészt szűri a kismolekulájú csomagokat olyan vegyületek után, amelyek kedvezően befolyásolják a célpontokat, harmadrészt pedig ezeknek a kis molekuláknak jobb, kevésbé káros és hatékonyabb változatát állítja elő.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet (FDA) korábban engedélyezte ugyan a betegségek kezelését szolgáló biotechnológiai beavatkozásokat, ugyanakkor ez a jóváhagyás nem vonta magával egyenesen az öregedést célzó terápiákat is. A jelenlegi finanszírozási modell szélesre tárja a kapukat azon kutatások előtt, amelyek kifejezetten az
Minden kétségen felül áll, hogy az elmúlt évek egyik legmarkánsabb genetikai jelentőségű híre volt, hogy a rapamycin – egy mTOR jelátvitel gátló – érdemben képes csökkenteni a sejtek öregedésének hatását az idős emberek bőrszövetében. A szakemberek megfigyelték, hogy a hosszú hónapokon át
Az öregedéskutató biotechnológiai vállalat tavaly év végén jelentette be, hogy lezárta annak a 90 millió dolláros, úgynevezett C sorozatú finanszírozás 2a klinikai kutatás fordulóját, amelynek a fókuszában az öregedéssel kapcsolatos, eddig feltérképezetlen vérszegénység (UAA) áll.
Szinte már fel sem kapjuk a fejünket az öregedésgátló genetikai és egyéb kutatásokba invesztált tetemes magántőke hírének hallatán. A közelmúltban a Los Angeles-i székhelyű ChromaDex biológiai tudományokkal foglalkozó vállalat kötött tetemes összegű, 25 millió dolláros tőzsdei értékpapír adásvételi szerződést.
Egérmodelleken végzett kutatások során a tudósoknak sikerült bizonyítékot találniuk rá, hogy a természetes autofágia-indukáló spermidin vegyület a telomerek erózióját meggátolva képes felvenni a harcot az életkorral összefüggő rendellenességekkel szemben.
A modern orvostudomány vívmányai és az élettartamra történő hangsúlyosabb fókuszálás következtében ma az emberek tovább élnek, mint például 100 évvel ezelőtt. Az akár egy évszázadot megélők aránya növekedőben van a társadalmakban, de mindez lerövidítheti-e a gyógyszerek kutatására fordított időt?
A fiatal férfiak és nők bélmikrobiomja egyértelműen megkülönböztethető, egy friss pekingi tanulmány ugyanakkor azt állítja, hogy az idő eltünteti a differenciát a nemek között. Az eredmények új ismeretanyagot adhatnak az öregedés megértéséhez, jóllehet a háttérben húzódó mechanizmusokra egyelőre nem találják a választ
2020 márciusában, amikor a koronavírus-járvány világszintűvé dagadt, és az országok egymást követően zárkóztak be, az Insilico Medicine alapítója, Dr. Alex Zhavoronkov azt javasolta, hogy meg kell kezdeni az alacsony dózisú rapamycin-vizsgálatokat a COVID-19 elleni védekezéssel összefüggően.
Habár az orvostudomány és a technológia fejlődése csökkentette a halálozási esélyeket és meghosszabbította a várható élettartamot, ezek az előrelépések még mindig nem kifejezettem az öregedés legyőzését jelentik. Logikusnak tűnhet a kérdés, ha a láz csillapítására képesek vagyunk gyógyszereket előállítani, miért nem tudjuk
Egy népszerű anti-aging tematikájú weboldal felmérést készített az olvasó között arra vonatkozóan, hogy milyennek gondolják az ideális öregedésgátló készítményt. A Longevity Technology arra is rákérdezett, hogy pontosan mi riasztja meg az olvasót a termékek kapcsán?
Nagyon úgy fest a helyzet, hogy új nemzet csatlakozik az öregedésgátló gyógykészítmények egyre bővülő piacához. Az osztrákok ugyanis Spermidin LIFE néven kereskedelmi forgalomba hoztak egy olyan szenolitikus étrend-kiegészítő terméket, aminek a hatásossága a grazi egyetem kutatásain alapul.
Napjainkra a kutatás-fejlesztés területén megkerülhetetlen tényezővé vált a mesterséges intelligencia (MI), és ez alól a szenolitikus ágazat sem kivétel. Alex Zhavoronkov, Evelyne Yehudit Bischof és Kai Fu Lee, az öregedésgátlás talán legismertebb szakértői a Nature tudományos magazin hasábjain boncolgatták az MI-ben rejlő
A rapamycin – egy immunszuppresszív hatóanyag – élettartamra gyakorolt kedvező hatását a tudósok több ízben is igazolták. Ugyanakkor holland kutatók új tanulmányukban fontos dologra mutattak rá, ami alapjaiban változtathatja meg az öregedéssel kapcsolatos tudományos hozzáállást. Nézzük a részleteket!
A kaliforniai Buck Öregedéskutató Intézet munkatársai 700 idősödő laboratóriumi egér longitudinális (utókövetéses) és funkcionális vizsgálatának eredményeit tették közzé. A több éves tanulmányban a kutatóintézet 5 laboratóriuma is együttműködött. A tudósok megállapításai a humán gyógyászatban is hasznosak lehetnek, mivel a vizsgált biomarkerek és
Természetünknél fogva minden új technológiát némi fenntartással fogadunk, ennek ellenére az élet meghosszabbítását célzó terápiák világa dinamikusan növekedett az elmúlt években. Olyan mértékben gyarapodott a befektetők és az ambiciózus projektek száma, hogy 2021-re az öregedésgátlás piaca szinte pattanásig feszült.
Egy új terápiás gyógyszer kifejlesztése tetemes összegeket emészt fel, a kutatások költségei forintosítva akár 100 milliárdokra is rúghatnak. Ennek ellenére 5000 gyógyszerből csupán 5 kerülhet ki a patikák polcaira. A gyógyszerkutatás hatékonyságának és dinamikus növekedésének fenntartása érdekében elengedhetetlen lenne a költségek lefaragása.
Egyes gyógyhatású anyagokat, mint a kurkumát, az árnikát vagy a boszorkány mogyorót évezredek óta használja az emberiség a bőrgyulladás és a fájdalom csökkentésére, illetve a gyógyulás felgyorsítására. A bőr egészsége tehát rendkívül régóta foglalkoztak minket. Hol tart most a bőrápolás, és mit
Sejtjeink öregedése, funkciójuknak leállása szervezetünk általános elhasználtságát tükrözi. A folyamatot genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szabályozzák, és habár jó néhány gént sikerült megfejteniük a tudósoknak, sok tekintetben a genetika még mindig sötétben tapogatózik az emberi öregedés megértésében.
Bár az öregedés egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, az élettartam meghosszabbítása és az öregedési folyamatok lelassítása évtizedek óta a tudományos kutatások fókuszában áll.