A patogén fehérjék döntő fontosságú tényezők az életkorhoz kapcsolható betegségek alakulásában. Ugyanakkor a modern gyógyszerkutatás ezen fehérjéknek csak mintegy 20 százalékát képes elérni, ami azt jelenti, hogy a humán szervezetben található célpontok hozzávetőleg 80 százaléka egyelőre nem szabályozható.
Az osztrák Celeris Therapeutics új in silico platformja azzal a céllal jött létre, hogy támogassa a farmakológiai és biotechnológiai vállalatokat a szenolitikus gyógyszerfejlesztésben. A Celeris abban reménykedik, hogy a kutatásokra és fejlesztésekre fordított átlagos 15 éves periódus mindössze egyetlen évre csökkenthető.
Jakob Hohenberger, a Celeris Therapeutics társalapítója elmondta, a céget azzal a vízióval hozták létre, hogy apró, szerves molekulás technológiát alkossanak a gyógyszeres kezeléssel elérhetetlen célpontok szabályozására, mindezt a biomolekuláris interakciók, illetve a gyógyszertervezés vadonatúj megközelítésével kivitelezve.
Azt gondolom, elsők vagyunk az elsők között az olyan vállalatok vonatkozásában, amelyek a fehérjék célzott lebontását az in silico gyógyszerfejlesztés oldaláról közelítik meg. A legfontosabb terület számunkra az onkológia, illetve az olyan neurodegeneratív betegségek megközelítése, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór, ugyanis ezek a rendellenessége jelenleg gyógyszerrel nem kezelhető célpontok – mondta el Hohenberger.
Mi az az in silico gyógyszerfejlesztés?
A kutatások során a tudósok két alapvető módszert alkalmaznak, amit latin kifejezésekkel illetnek. Ez az in vitro, ami szó szerint üvegben, kémcsőben, Petri-csészében történő kísérletezést, illetve az in vivo, ami életben, élő szervezeten történő vizsgálódást jelent. A technika fejlődésével és a számítógépek kutatásokba történő egyre hangsúlyosabb bekapcsolásával mind gyakrabban találkozhatunk az in silico kifejezéssel is, ami szintén latin eredetű, jelentése pedig szilíciumban, azaz a számítógépen elvégzett vizsgálatra utal.
A farmakológia területén az in silico eljárást például a gyógyszerek hatásmechanizmusának szimulálására alkalmazzák. A mesterséges intelligencia fejlődésével a gépi tanulás és a számítások gyorsasága is növekszik, ami jelentősen rövidítheti a gyógyszerfejlesztésekre fordított időt.
Forrás: longevity.technology
