Néhány tanulmány arról számol be, hogy Európában és az Egyesült Államokban a lakosság túlnyomó része tapasztalt már élete során elviselhetetlennek tűnő krónikus fájdalmat. Az esetek meghatározott hányada azt fejti ki, hogy a fellépő fájdalom még gyógyszeres vagy terápiás kezelések hatására sem csillapodott. Az ő számukra nyújthat megoldást az a CRISPR-alapú géncsendesítési technika, amivel jelenleg a tudósok kísérleteznek.
A témában készült tanulmány egérmodellek vonatkozásában vizsgálta a CRISPR génszerkesztő használatát a krónikus fájdalom enyhítésére. Jóllehet, a technológia még messze van a humán gyógyászatban történő hétköznapi felhasználhatóságtól, ugyanakkor a szakemberek szerint reményteli megközelítés lehet a hónapokon vagy éveken át húzódó fájdalom csillapítására.
A tudósok rámutattak, hogy a jelenlegi gyógyszeres kezelési módozatok azért is hordoznak veszélyt magukban, mert a pirulák hatására addiktív állapot (függőség) alakulhat ki. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyik negatív állapot leküzdése egy másikat szül csupán.
Rendkívüli kihívást jelent, hogy a fájdalom kezelésére alkalmazott, legjobbnak mondott gyógyszereink is újabb betegségeket okoznak – hangsúlyozta Margarita Calvo, a chilei Pápai Katolikus Egyetem aneszteziológusa hozzátéve, hogy a CRISPR-alapú technológia igen izgalmasan hangzik, és új megvilágításba helyezheti a fájdalomcsillapítást.
A fájdalom megcélzásának új lehetőségei
A tudósok a Nobel-díjas CRISPR génszerkesztőt jelenleg olyan genetikai rendellenességek kezelésére tesztelik, mint az örökletes vérbetegség vagy a vakság. Úgy tűnik azonban, hogy az eszköz felhasználhatósága nem áll meg ennyiben.
A felvetések szerint a technológiát nem közvetlenül a genom szerkesztésére használnák a fájdalomcsillapítás terén, csupán az érintett gének kifejeződését gátolnák vele. Ez nem okozna maradandó változásokat a génszerkezeten, ám ezáltal egyelőre az sem világos, hogy a módosítások megmaradnának, vagy idővel visszarendeződnének. Ez egyben azt is jelenti, hogy a fájdalomérzet idővel újra megjelenhet.
Néhány mondat erejéig ejtsünk szót a fájdalom biológiájáról. A kellemetlen érzet akkor jelentkezik, amikor egy inger – ilyen például a forró tűzhely megérintése vagy egy éles tárgy bökése – arra sarkallja az idegsejteket, hogy elektromos jelet küldjenek a gerincvelőn át egészen az agyig.
Az idegsejtek mentén elhelyezkedő apró nyílások, az úgynevezett ioncsatornák az ionok áthaladása érdekében rendszeresen kinyílnak, majd összezáródnak, így az idegeken elektromos jelek vándorolhatnak. Krónikus fájdalom fellépésekor az idegpályák egyes szakaszai hiperaktívvá válhatnak, ez váltja ki a kellemetlen érzést.
Számos ioncsatornáról tudunk, de a kutatások szerint az Na v 1.7 nátriumcsatorna kiemelt szerepet tölt be a krónikus fájdalom kialakulásában.
Megoldást nyújthat a CRISPR génszerkesztő eszköz
Ana Moreno biomérnök és munkatársai a San Diegó-i Kalifornia Egyetemen jelenleg a fájdalom alternatív kezelésének lehetőségeit vizsgálják. Véleményük szerint a CRISPR génszerkesztési technológia lehetőséget ad arra, hogy megállítsák az agyba eljutó fájdalomjeleket azáltal, hogy gátolják az idegsejtek Na v 1.7 termelését.
A tudósok nem vágják le a szóban forgó DNS-szekvenciát, mindössze megakadályozzák a Na v 1.7 gén expresszióját, így drasztikusabb beavatkozás nélkül képesek csillapítani a krónikus fájdalmat. A kutatók a tanulmányban megfigyelték, hogy a terápiával kezelt rágcsálók jobban tolerálták a fájdalmas ingereket, mint a kontrollként alkalmazott, terápiát nem kapó társaik.
Moreno és csapata ugyanakkor feljegyezte azt is, hogy a kezelést követően egyes esetekben a fájdalomcsillapító hatás a 44. hetet követően megszűnt. A sokat ígérő eredmények ellenére a szakemberek óvatosságra intenek. Egyáltalán nem garancia ugyanis, hogy az egereknél megfigyelt fájdalomcsillapító hatás az emberek vonatkozásában is kiváltható. Így rengeteg megfigyelésre van még szükség addig a pontig, amíg a CRISPR használható lesz a humán fájdalomcsillapítás kapcsán.
Forrás: www.nature.com
