A Hong Kong-i székhelyű Insilico Medicine áttörést ért el a mesterséges intelligencián (MI) alapuló gyógyszerkutatások területén. A vállalat olyan új preklinikai jelöltet talált, amely megoldást nyújthat az idiopátiás tüdőfibrózisban szenvedő betegek százezrei számára. Az eredményeket a tudósok számos emberi sejt- és állatmodell kísérletekkel igazolták.
Rengeteg esetben fordul elő, hogy az öregedés több szervben (tüdő, máj, vese) nyomot hagy, és több betegséget is generál. Az idiopátiás tüdőfibrózis (IPF) rendkívül alapos orvosi felügyeletet igényel, a betegségben pedig globális szinten több százezer ember érintett.
Szigorú kutatási paramétereket kötöttek ki az MI-nek
Miután az Insilico gyógyszerkutató vállalat az IPF kezelési lehetőségei felé fordult, és eldöntötté vált, hogy a kutatásokat az MI hadrendbe állításával végzik, a tudósok felállítottak egy rendkívül szigorú paraméter rendszert a számítógép számára. Az új molekuláknak ugyanis szelektíveknek, biológiailag elérhetőknek, metabolikusan stabilaknak, orális adagolásra alkalmasnak, és nem mellékesen biztonságosnak kellett lenniük.
Mindez persze nem újdonság, hiszen a forgalomba kerülő új gyógyszereknek nagyon szigorú előírásokat kell teljesíteniük, így logikusnak tűnik, hogy ezeket a kikötéseket a szakemberek már a kutatások kezdetén számba veszik.
Az Insilico Chemistry42 rendszerével előállított molekulákat a tudósok humán sejt- és állatmodelleken tesztelték, majd a további tulajdonságok optimalizálásáért a Ligand-based Drug Design alkalmazás segítségével újratervezték. A fejlesztés következő fázisában az Insilico fibrózisra szakosodott gyógyszerfejlesztők csoportját vonta a munkálatokba, akik a létrehozott molekulákból preklinikai jelölteket választottak ki.
A cél meghatározásától a preklinikai jelöltállításig kevesebb mint 18 hónap telt el, ami azt jelenti, hogy az MI munkája hosszú éveket spórolt meg a tudósoknak. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy a gyógyszercélpont meghatározására fordított keretösszeg mintegy 80-szor kisebb volt hagyományos farmakológiai kutatásoknál. A mesterséges intelligencia tehát nem csupán felgyorsítja, hanem számottevően olcsóbbá is teszi a jövőbeli gyógyszerfejlesztéseket.
Forrás: www.longevity.technology
