Az orvostudományban gyakorta előfordul, hogy egy gyógyszer mellékhatása egy másik betegség kezelésében segít. Így van ez például számos szívgyógyszer esetén is, melyek a magas vérnyomás kezelésében is hatásosnak bizonyultak.
A Rapamycin az élet meghosszabbításától az immunrendszer megerősítéséig tartó jótékony hatásait a tudósok csak most kezdik megérteni.
Dave Sharp az 1990-es években a Texasi Egyetemen egereknél vizsgálta az agyalapi miriggyel összefüggő törpeséget. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor az agyalapi mirigy (hipofízis) nem képes elegendő növekedési hormont előállítani a szervezet számára.
Sharp a kutatások során megfigyelte, hogy hormonhiányos törpe egerek jelentősen hosszabb ideig éltek, mint normál növésű társaik. A tudós feltette a kérdést magának: hogyan kapcsolódik a kisebb testfelépítés a hosszabb élettartamhoz?
Azonosítják, majd a gyógyászatban használni kezdik a Rapamycint
Két évtizeddel Dave Sharp egérkutatásai előtt, az 1970-es években egy a Húsvét-szigetről származó talajmintában kimutatták a Rapamycint. (A vegyület a sziget polinéz elnevezése után – Rapa Nui – kapta a nevét.)
A kutatók rájöttek, hogy a szer jól alkalmazható transzplantált betegeknél: a Rapamycin elnyomja az immunrendszert, így az új szerv nem lökődik ki a szervezetből.
Sharp összekötötte a törpe egereknél tett megfigyelését a Rapamycin hatásával, és új elméletet dolgozott ki, mely szerint az immunszuppresszáns meghosszabbítja az élettartamot. A kutatások alátámasztották David Sharp feltevését.
A 2000-es években több olyan tanulmány is készült, melyek gyógyszeres kezelés hatására megnövekedett élettartamot mutattak ki fonálférgek és muslicák esetében.
2009-ben a Nature című tudományos folyóiratban látott napvilágot egy publikáció, mely szerint David Sharp és tudóstársa, Randy Strong Rapamycin hatására emlősök, egészen pontosan egerek életét hosszabbította meg.
Az elkövetkezendő öt évben az adagolás finomításával, pontos beállításával a kutatópáros 23-26 százalékos élettartam növekedést ért el a rágcsálóknál.
Az eredmények tehát bizalomra adnak okot, azonban a szakemberek előtt még mindig nem teljesen világos, pontosan hogyan fejti ki a hatását a Húsvét-szigeten talált vegyület.
A zavarra az adja az okot, hogy a Rapamycin számos biológia folyamatban vesz rész, amiket igen nehéz azonosítani.
Forrás: the-scientist.com
