A tüdő az egyik legösszetettebb szervünk, amely rendkívül sokféle sejtet tartalmaz. 14 új tüdősejt felfedezésével a tudósok csak mostanában kezdik megérteni eddig rejtett tulajdonságait, a friss ismeretanyag pedig az élettartam meghosszabbításáért folytatott küzdelemnek is lendületet adhat.
Légzésünkért felelős szervünk a Covid-19 kapcsán került a Stanford Egyetem kutatói figyelmének középpontjába, akik egy átfogó térkép felállításával szeretnék jobban megérteni annak működését és terápiás lehetőségeit.
Napjainkban a világ egyik vezető haláloka a tüdőbetegség. Csupán a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) 250 emberéletet követel minden órában, ezzel globális szinten a harmadik helyen van a betegségek kiváltotta halálozási listán. (Az első a szívrendellenesség, a második a stroke.) Azonban más tüdőbetegségek, így a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák is felfért a lista első 10 helyére.
A kutatók munkája az élettartam növelésére is hatással lehet
Tüdőnk pontos megértése tehát égetően szükséges feladattá vált, annak tükrében pedig főként, hogy a lassan egy éve tomboló koronavírus-járványt légúti megbetegedésként írják le a szakemberek. A Stanfordi Egyetem molekuláris biológusainak egy csoportja úgy gondolta, hogy a betegségek elleni küzdelemhez elengedhetetlen a tüdő lehető legrészletesebb térképének elkészítése.
A kutatások és munkálatok során a tudósok 75.000 egyedi tüdősejt génexpresszióját elemezték, és sikerült 14 eddig nem ismert, ám rendkívül fontos tüdősejtet azonosítaniuk. A szakértők szerint a felállított tüdőatlasznak széleskörű következményei lesznek a fiziológiára és az orvostudományra, ugyanis betekintést adhat a különböző sejttípusok funkcióiba, szabályozásába és kölcsönhatásaiba.
A tudósok aláhúzták, hogy a munkájuk az élettartam meghosszabbításában, illetve az egészségben töltött évek kiterjesztésében is úttörő lehet. A tüdőtérkép ugyanis fontos az olyan kapcsolódó kutatások támogatásában, amelyek a humán transzplantációra, illetve a laboratóriumban létrehozott új szervek tanulmányaira, vizsgálataira fókuszálnak.
Továbbá a Stanfordi Egyetem munkája jelentős új ismeretekhez vezethet egyes tüdőbetegségek és rákos elváltozások vonatkozásában, illetve új terápiás célpontokat adhat.
Forrás: longevity.technology