2000 embernél is több halt meg a Spanyolországban és Portugáliában tomboló erdőtüzek következtében. Angliában rekord magas, 40 fok feletti hőmérsékletet mértek, és Japánban is csúcsokat döntött a kánikula.
Csöppnyi felüdülésben éjszakánként bízhatnánk, ha egyáltalán lehűlnének annyira, hogy enyhülést hozzanak. A helyzet elkeserítő, főleg annak tükrében, amit a kutatók találtak!
Vivek Shandas, az Oregonban található Portland Állami Egyetem környezeti változókra és éghajlati alkalmazkodásra specializálódott kutatója szerint szervezetünk egy bizonyos idő elteltével képes alkalmazkodni a hőmérséklet változásához.
A Föld története során ugyanis számos éghajlati változást tartunk számon, amelyeket az emberiségnek sikerült átvészelnie. A gond az – hívta fel a figyelmet Shandas –, hogy napjainkban ezek a differenciálódások sokkal gyorsabban következnek be.
A helyzet egyre rosszabb, nem bírjuk a kánikulát
A hőség rendkívüli mértékben megterheli a szervezetet, úgynevezett hőgörcsöt, hőkimerültséget és hőgutát okozhat, ami könnyen végzetes is lehet. A magas hőmérséklet okozta kiszáradás veseelégtelenséget, súlyos szív- és érrendszeri problémákat okozhat. A kánikula a mentális egészségünkre sincs jó hatással: növeli az agressziót és csökkenti a koncentrációs készséget.
Hogyan védekezik a szervezet a meleg ellen? Szerencsére az emberi testnek van néhány módszere a felesleges hő leadására, és az optimális, hozzávetőleg 36,5 fokos testhőmérséklet megtartására. Természetesen nem mindegy a páratartalom, ugyanis a levegő nedvességének emelkedésével a test hőmérsékletét szabályozó rendszer hatékonysága romlik. Eddig a tudósok azt gondolták, hogy az emberi hőkiegyenlítés, azaz az úgynevezett hőstressz határ tartós 35 fokos melegnél található.
Vagy mégsem! Úgy tűnik ugyanis, hogy kisebb mértékben vagyunk képesek kezelni a kánikulát, mint ahogy eddig a tudósok vélték. A kutatók egy új tanulmányban kisszámú, két tucatnyi 18 és 34 év közötti önkéntesen mérték a hőstressz hatását.
Az alanyokat egy speciális kamrában vizsgálták, melynek hőmérsékletét és páratartalmát tetszés szerint változtatni tudták. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az önkéntesek alacsony páratartalom mellett 30-31 fokos, magas páratartalom mellett 25-28 fokos hőmérsékletet képesek tartósan elviselni.