Az öregedés mégsem olyan „normális dolog”, amilyennek eddig hittük?

Idős néni

A különböző orvostudományi területek törekvése az öregedés lassítására, hovatovább megállítására nem valami új keletű divathullám. Tulajdonképpen az orvoslás, mint olyan, létezése óta – akár a modern, akár a népi gyógyászatról beszélünk – arra törekszik az emberiség, hogy meghosszabbítsa a páciensek életét.
Gondoljunk csak a rákos megbetegedésekre vagy egy egyszerű tüdőgyulladásra: sok esetben bizony orvosi segítség nélkül saját sejtjeink hamar ellenünk fordulnának – a helyzet pedig ugyanez akkor is, ha az öregedéssel járó betegségeket vizsgáljuk. Így bátran állíthatjuk, hogy amikor az ember orvosi ellátást vesz igénybe, bizony az életének a meghosszabbítása a cél: tehát a „beteg sejtek” normál állapotba való visszaállítása, legyen szó gyulladásról, fertőzésről, vagy kóros elváltozásról, funkcióvesztésről.
Az orvostudomány máig próbálja megérteni az öregedés folyamatát. A klasszikus megközelítés azt mondja ki, hogy a korosodás, az azzal járó betegségek és végül a halál természetes biológiai folyamat, és az általános felfogás része az is, hogy pozitív dolog, ha valaki idősen, békésen, végelgyengülésben szenderül örök nyugalomra. A sejtek osztódnak, képződnek, szaporodnak, fejlődnek, majd elöregednek és/vagy megbetegszenek, legvégül pedig elpusztulnak, működésük megáll.
Igen ám, de mi a helyzet a rákos sejtekkel, az édesvízi hidra sejtjeivel, vagy az örvényférgek családjába tartozó szintén vízben élő planáriával? Ezek bizony feltűnően sokáig maradnak életben, mintha rajtuk nem fogna az idő vasfoga. Ezzel ellentétben a szakemberek az embernél viszont egy úgynevezett önmegsemmisítő folyamatot fedeztek fel, melyért az ún. „öregedési fehérjék” tehetők felelőssé. A szervezetünk ezen összetevői bekapcsolnak, és egyszerűen kiiktatják a már szaporodásra képtelen emberi egyedeket. Bár ez nem hangzik túl vidáman, hosszútávon valóban így járunk jobban a bolygó és a faj szempontjából is – legalábbis eddig így vélekedtek a tudósok.
Lehet, hogy mégsem véletlen az – a fajfenntartás szempontjából –, hogy éppen napjainkban kerülünk egyre közelebb a szenolitikumok kifejlesztéséhez? Lehetséges, hogy ki tudjuk kapcsolni ezeket az elmúlásért felelős fehérjéket? A kutatók – és a tudomány mai állása – szerint koránt sincs messze az a nap az emberiség történetében, amikor már a sarki gyógyszertárban is hozzájuthatunk majd az öregedést gátló termékcsaládokhoz: a szenolitikumokhoz.

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Testi Gazdagság