Napjainkban a szárnyas emlősök szinte kivétel nélkül a vírusok terjesztésével kerülnek a híradások középpontjába. Pedig a denevérek nagyban hozzájárulhatnak az élet meghosszabbítását célzó genetikai kutatásokhoz, és pontosíthatják az epigenetikai vagy biológiai órát, aminek kulcsszerepe lehet az öregedés elleni harcban. De pontosan hogyan?
Az élettartam kutatásában rendkívül fontos szerepet játszanak az úgynevezett reverzibilis DNS-módosítások, magyarán az epigenetika génkifejeződésének vagy génexpressziójának folyamatai és változásai. A tudomány a hisztonok DNS-metilezésének nevezi az olyan módosulásokat, amelyek befolyásolják a kromoszómák biológiai mechanizmusait, vagy megváltoztatja a gének hozzáférhetőségét, ezzel szabályozva azok kifejeződését.
Kétségtelen, hogy ez így elsőre elég bonyolultnak tűnhet, de a genetika alapjaiban sem egy könnyű, vasárnap délutáni olvasmány. Nyugtasson mindenkit az a tudat, hogy a gének világának egyes szegmensei egyelőre még a világ legnagyobb koponyáinak is komoly fejtörést okoznak.
A biológiai órák alapvetése a hosszú élettartam előrejelzésében
A tudományban egyre nagyobb figyelmet kapnak az epigenetikus vagy más néven biológiai órák. Ezeknek az időmérőknek az évek puszta számolása helyett az a céljuk, hogy az egészségi állapotunkat, genetikai jellemzőinket alapul véve megbecsüljék az életkilátásainkat. Könnyen belátható: minél pontosabbak az órák, annál pontosabban képesek előre vetíteni a várható élettartamot. Természetesen ebből adódik, hogy a kutatók igyekeznek minél precízebb biológiai órákat kifejleszteni.
Csakhogy akad egy bökkenő! Amíg a manuális órák számlapja változatlan, és nem okoz különösebb gondot a pontos idő leolvasása, addig a DNS-metiláción alapuló biológiai órák számlapja, azaz a genom folyamatos változásban van. A tudósok évek óta keresik azt a módszert, amivel pontosíthatnák az epigenetikai időmérőket, ugyanis azok nem pusztán a biológiai életkorunkról árulkodnak, de nagyban elősegítik az öregedés elleni harcot is.
Annak ellenére, hogy az öregedésről képet adó epigenetikáért felelős háttérmechanizmusok megértése nem egyszerű feladat, az mégis csak világos a tudósok előtt, hogy a DNS-metiláción alapuló óráknak a korábbiaknál lényegesen pontosabban kell működniük. Ennek érdekében az amerikai Maryland Egyetemen nagyszabású, denevéreken alapuló vizsgálatokba kezdtek.
Hogyan segíthetik a denevérek az öregedés pontosabb megértését?
A légi emlősök érdekes, egyszersmind egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek, ugyanis a szárnyaik regeneratív, azaz újraképző képességekkel bírnak. A denevéreknek akad még egy rendkívül figyelemreméltó tulajdonságuk: a kromoszómákat védő telomerjeik nem rövidülnek az életkor előrehaladtával. Ez pedig önmagában is különlegessé teszi őket, hiszen az eddig megfigyeltek szerint az emberi öregedés egyik alapköve a telomerek kopása.
A Maryland Egyetem kutatói a vizsgálatok megkezdése előtt három kérdést tettek fel:
1; Mennyire pontosan lehet megbecsülni a denevérek kronológiai életkorát? A kutatók bebizonyították, hogy rendkívüli pontossággal.
2; Választ kaphatnak-e az életkorral összefüggő DNS-ek maximális életkorára? A vizsgálatok ebben az esetben is pozitív eredménnyel zárultak, azaz a DNS változásának üteme az életkorral összefüggő pontokon előrevetíti a különböző denevérfajok maximális élettartamát.
3; Miként befolyásolják az életkorhoz kapcsolható DNS-sejtek a géneket? A genetikai elemzés alapján a szakemberek arra jutottak, hogy a specifikus hipermetilezett pontok aránytalanul helyezkednek el a döntő transzkripciós faktorok promoter régióiban.
Figyelemreméltó, hogy amíg az életkorhoz kapcsolódó metilációt a fejlődés és a növekedés szabályozza, addig a hosszú élettartamhoz fűződő metilációt az immunrendszer és a tumorszupresszor génjei befolyásolják. Mindez elősegíti elsődleges védekező rendszerünk, azaz az immunrendszer stimulálását, illetve a rák kialakulását gátló gének egészséges működését.
Forrás: longevity.technology
