Ezt mindenképpen tudni érdemes a genomszerkesztés forradalmi technológiájáról és bioetikai vonzatairól

Az emberi genom szerkeszthetősége kapcsán megfogalmazódott etikai kérdések az utóbbi időkben újra előtérbe kerültek. Noha a genomszerkesztés körül folyó viták nem teljesen új keletűek, most a korábbiakhoz képest innovatívabb, precízebb CRISPR-technológia hatására mégis felélénkülni látszanak.
A bioetikusok és kutatók korábbi véleménye szerint: a genetika még nem tart ott, hogy beavatkozzon az emberi genom reprodukciós szerkesztésébe. Mindemellett azonban érdemes folytatni a további genetikai vizsgálatokat, hiszen a potenciális előrelépéseknek köszönhetően a jövőben már hatékonyabbá formálhatók a génterápiák.
A legtöbb érdekelt egyetért azzal, hogy fontos a fejlesztések vonatkozásában fenntartani a folyamatos tanácskozásokat, hiszen ezáltal véleményezhetik, közösen eldönthetik, hogy milyen mértékben bizonyul etikusnak a genomszerkesztés.
2014-ig közel negyven ország  etikai és biztonsági okokból elutasította, avagy betiltotta a csíravonal-szerkesztés génterápiát. A genomszerkesztési (avagy génszerkesztési) technológia a genomban található DNS módosítása érdekében alkalmazott technikákat foglalja magába.
Talán ez az a helyzet, amikor a tudósok többsége is úgy vélekedik, hogy a cél nem szentesítheti az eszközt. Sokan kulcsfontosságúnak tartják megjegyezni, hogy a klinikai reprodukciós céllal használni tervezett genetikai technológiák mindaddig nem bizonyulnak biztonságosnak, amíg ezeket kutatásokkal nem tudják alátámasztani.
Egyelőre túl magasak a kockázati tényezők. Ugyancsak (nagyrészt) egyetértés van a téren is a kutatók között, hogy mindaddig, amíg van esély élni a meglévő genetikai technológiák nyújtotta előnyökkel – példaképpen a PGD-vel, azaz a preimplantációs genetikai diagnosztika, valamint az IVF, azaz az in vitro fertilizáció technológiájával – nem szabad alkalmazni az embriókban végzett genomszerkesztést.
Azonban, mint számos esetben, e területen is vannak kivételek, tudniillik a tudósvilágban is léteznek olyanok, akik elismerik, néhány esetben a csíravonal-szerkesztés mégis hatékonyabbnak mutatkozik, mint a PGD. Ilyen példaképpen, amikor mindkét leendő szülő homozigóta egy betegséget okozó variánsra (ekként születendő gyermeküknél nagy a kockázata annak, hogy ugyancsak jelentkezik a betegség).
Az emberi csírasejtek szerkesztése körüli törvények országonként eltérnek egymástól. Németországban szigorú korlátozásokat vezetett be az emberi embriókon végzett kísérletek ellen (itt bűncselekménynek minősül ezen genetikai beavatkozás használata.)
Az állatok kerültek a genomszerkesztési kísérletek fókuszába (kutyák, kecskék, majmok, sertések.) Különösen a sertéseken végzett CRISPR-kísérletek figyelemre méltóak; itt vannak példaként a szuperizmos disznók, vagy azok a sertések, amelyeknél több mint 60 helyen szerkesztették a genomot – ez utóbbiakat a nem emberi szervdonorért „használják.”
Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a génterápia egyik fő kihívása a betegségek kezelése és a hibás gének egészségesekkel való helyettesítése.
Forrás: thenextweb.com