Az öregedés egyik leggyakoribb jele a látásunk romlása. Egy egérmodelleken végzett kísérlet azonban rámutatott arra, hogy a genetikai technológiák segítségével a jövőben képesek lehetünk visszatekerni szemünk biológiai óráját, és látásunk olyan éles lehet, mint amilyen fiatalon volt.
A Harvard Orvosi Iskola kutatócsapata tanulmányában az epigenetikai megközelítést részesítette előnyben. A tudományterület sajátossága, hogy olyan öröklődő változásokat vizsgál, amelyek aktiválnak vagy deaktiválnak egyes géneket anélkül, hogy megváltoztatnák a gének mögöttes DNS-szekvenciáit. Ezt hozzávetőleg úgy képzelhetjük el, mintha egy relét be- vagy kikapcsolnánk.
Tartogat még néhány meglepetést a genetika
Számos tanulmány számolt be arról a tényről, hogy a DNS-szekvenciák megváltoztatása nem várt biológiai folyamatokat váltott ki a szervezetből. A tudósok ma sem értik pontosan, de több alkalommal is megfigyelték, hogy a DNS-módosítások következtében rákos sejtek burjánzása indult meg. A kutatóknak tehát rendkívül óvatosnak kell lenniük a beavatkozások kapcsán, és amíg minden ízében meg nem értik a háttérfolyamatokat, addig biztonsággal nem is alkalmazható egy-egy génterápia.
Éppen ebből kiindulva a Harvard Orvosi Iskola munkatársai a tanulmányukban mindössze a gének be- vagy kikapcsolásáig merészkedtek el. A módszerről a kutatók tudták, hogy biztonsággal alkalmazható, és az egészségre káros folyamatok nem húzódhatnak meg a háttérben.
A szakemberek egy úgynevezett szelektív induktormolekula injektálásával laboratóriumi sejttenyészetben aktiválták a vonatkozó epigenetikus változásért felelős gént. A csapat kedvező változásokat figyelt meg a retina ganglion sejtjeivel összefüggően, ezért a kísérletet elvégezték egérmodelleken is. Az eredmények ebben a fázisban is meglepően jók voltak, úgy tűnt, hogy a kezelés megvédte a rágcsálók látóidegsejtjeit az öregedéssel összefüggő károsodástól, sőt új idegkapcsolatok is kialakultak az aggyal.
Egy harmadik kísérlet során a kutatók glaukóma okozta látáskárosodást állítottak helyre a rágcsálóknál. (Erről a betegségről érdemes megjegyezni, hogy az embereknél az életkorral összefüggően kialakuló vakság vezető okának számít.) A tudósok a terápiát a jövőben nagyobb állatokon is szeretnék tesztelni.
Forrás: www.nia.nih.gov
