A mai középkorú férfiak és nők minden eshetőség szerint megélik a 120 éves kort. Ez azonban előre nem látott társadalmi és gazdasági következményekkel járhat, amikre már most érdemes lenne válaszokat keresnie az emberiségnek.
1995. október 17-én egy francia asszony, Jeanne Calment megdöntötte a világ legidősebb embere rekordját. A nő akkor 120 éves és 238 napos volt. Jeanne még majdnem két évig élt, 122 éves és 164 napos korában szólította őt el a halál.
Hivatalosan ő az emberiség történelmének leghosszabb ideig élt embere. Elképzelhető, hogy a múltban még nála is tovább élt valaki, ám pontos dokumentálás hiányában Jeanne-t kell elfogadnunk a cím tulajdonosának.
Mire enged következtetni a tapasztalás?
A francia nő rekord hosszúságú életét azóta sem sikerült senkinek túlszárnyalnia, ám téves lenne ebből arra következtetni, hogy az elmúlt 25 évben a tudomány nem lépett volna előrébb. (Bár kétségtelen, hogy egyes tudományos elméletek szerint a 120 éves élettartam az emberi felső határ.)
Néhány szkeptikus felteszi a kérdést, hogy az exponenciális gyorsasággal fejlődő tudományágak mellett hol vannak az extra hosszú életű egyének?
Magyarán, ha a genetika, a gyógyszeripar, az orvoslás soha nem látott fejlődési szakaszban van, akkor miért nem látunk sokkal több 100 év feletti embert a környezetünkben? Ez azért fordulhat elő, mert azok az emberek még viszonylag fiatalok.
Nabi Tajima, a világ harmadik legidősebb embere „csak” 97 éves volt a 122 éves Jeanne Calment halálakor, tehát már túl idős ahhoz, hogy részesüljön az öregedés lelassítását megcélzó kezelésekből. A japán Nabi Tajima egyébként 117 évesen hunyt el 2018. április 21-én.
A ma 30-40-50 éves emberek számára már minden eshetőség szerint elérhető lesz az a technológia, gyógyszer, vakcina, ami lehetővé teszi a várható élettartam 120 évre történő emelését. Ez igen jó hír az emberek számára, de jelentős kihívást jelent az emberiség számára.
Bioetikusok már régóta figyelmeztetnek minket az élet meghosszabbításának társadalmi következményeire, illetve a túlnépesedéssel összefüggő aggodalmakra. Az eredményes öregedésgátlás tehát kétélű fegyver lehet, aminek gazdasági, szociális, demográfiai, életmódbeli és még egy sor fontos kérdésével a szakembereknek már most el kellene kezdeniük foglalkozni, vagy túl késő lesz.
Forrás: newscientist.com
