A brandépítés korábban szinte kizárólag a márkák pozicionálásáról szólt. Ma azonban már más a helyzet, egy márkáknak állást is kell foglalni a világban zajló események mellett, ami sajnos gyakran színtiszta politika.
Sokszor azonban még nem az, így például a fenntarthatóság és a tartósság kérdésében sem. Ezzel a kérdéssel foglalkozott alaposabban a Kearney vezetési tanácsadó cég, akik arra jutottak, hogy a luxusmárkák talán drágább, de még mindig a leginkább fenntarthatók a piacon.
„Az iparág egy hosszú út elején jár, amely magában foglalja az újrahasznosítást, a hosszabb élettartamot, a bérelhető termékeket és a jobb használati útmutatókat” – mondta Mirko Warschun, a Kearney kereskedelmi szakértője.
A tanulmány 20 ország 150 globális márkáját vizsgálta. Ezeket hat kategóriába sorolták:
- Sport és szabadidő,
- Fehérnemű,
- Luxus,
- Prémium/Megfizethető luxus,
- Tömegpiac
- és Gyors divat.
Nagyon kevés divatcég működik fenntarthatóan
Összességében továbbra is gyengén teljesít az divatipar a fenti kérdésekben. A megkérdezett cégek mindössze 7 százaléka használ rendszeresen újrahasznosított anyagokat, 54 százalékuk csak néhány kiválasztott cikkhez, 39 százalékuk pedig egyáltalán nem, ami elkeserítő.
Még rosszabb a helyzet, ha a termékek hosszú élettartamáról van szó. Átfogó javítási szolgáltatásokat a divatmárkák mindössze 5 százaléka – különösen a luxusmárkák – kínálnak. Bérleti vagy lízingszolgáltatással pedig a cégek csupán 2 százaléka foglalkozik.
A gyorsan és egyszerűen megvalósítható kommunikációs intézkedések terén az iparág meglepően visszafogott volt. Mintegy 44 százalékuk tartózkodik attól, hogy a fenntarthatóságról kommunikáljon.
További 40 százalék a használati utasításokhoz is csak a minimális információkat adta meg, holott minél több és pontosabb részlet megadásával ügyfeleik jobban és fenntarthatóbban tudnának vigyázni ruháikra – és hosszabb ideig viselhetnék őket.
Még mindig a luxusmárkák a legfenntarthatóbbak
A tanulmányban a luxus és prémium márkák érték el a legmagasabb pontszámot a részletes gondozási utasításoknak és javítási szolgáltatásaiknak köszönhetően. A legalacsonyabb pontszámot viszont a fast fashion és a fehérneműmárkák szerezték.
Komposztálható Gucci szandál
Egyes márkák többet tesznek anélkül, hogy sokat beszélnének róla: a Gucci például 2011-ben kezdte bevezetni a fenntarthatósági elveket, jóval azelőtt, hogy az ilyen népszerűvé és fontossá vált volna a köztudatban.
2011 óta például csak olyan csomagolást használnak, amely teljesen újrahasznosítható, 2012-ben pedig a Gucci már olyan szandálokat árult, amelyek biológiailag teljesen lebomlók voltak, és nagy előrelépés a cég életében, hogy 2017 óta nem használnak szőrmét.
A luxus- és divatszektor legfenntarthatóbb vállalata
A davosi Világgazdasági Fórumon a Keringet a luxus- és divatszektor legfenntarthatóbb vállalataként ismerték el. François-Henri Pinault, a Balenciaga és a Gucci egyik fő luxuscsoportja, a Kering vezérigazgatója azt mondja, hogy számára „a fenntarthatóság és a luxus ugyanaz”.
Új fenntartható kezdeményezések a divatvilágban
Az LVMH, mint a Kering nagy versenytársa mindenekelőtt a változást ösztönző fiatal tehetségekben látja a jövőt. 2017-ben például Marine Serre nyerte el a csoport fiatal tehetségek díját, aki divattervezőként kizárólag újrahasznosított anyagokkal dolgozik.
Ugyanezt az utat követik más, manapság igencsak sikeres, a kritikusok és a rajongók által egyaránt kedvelt fiatal márkák és divattervezők is. Ilyen például Priya Ahluwalia, aki teljes egészében vintage darabokból készült terveivel nyerte meg a H&M Design Award-ot.
