A biológiai vagy epigenetikus órák rendkívül pontos képet mutatnak szervezetünk állapotáról. Az öregedési biomarkerek megjósolják a szervezet biológiai életkorát, tükrözik az öregedési mechanizmust befolyásoló környezeti és genetikai változókat, valamint kulcsot adnak a tudomány kezébe a lehetséges szenolitikus terápiákat illetően.
Mindez nagyon jól hangzik, ám a kutatók dolga roppant nehéz, ugyanis nem pusztán egy számot kell leolvasniuk egy óralapról. Miről van szó, milyen nehézségekbe ütköznek a tudósok, és mit hozhatnak a legfrisseb, e területen zajló kutatások?
A problémát elsősorban az összetettség okozza. A génexpresszió epigenetikus szabályozásának mintái (ideértve az RNS és a fehérje szintéj is) ugyanis a sejt vitalitására és a környezeti tényezőkre adott válaszoknak megfelelően dinamikusan változnak. A precíz képhez sok esetben szükség van a DNS-metilációra, a CG-helyek pontos meghatározására a genomban, továbbá a transzkriptomikai és proteomikai adatbázisok életkorral történő összevetésére.
A vizsgálatokat csupán bonyolítja, hogy a biológiai órák egyikében sem állítható fel egyenesen értelmezhető kapcsolat az öregedés differenciált folyamatai és az óra algoritmus specifikus összetevői között. Mit jelent ez? Egyáltalán nem világos, hogy a kapott eredmények minden ízükben tökéletesen megfelelnek a valóságnak.
Miért akkora probléma, ha téved egy kicsit a biológiai óra?
Amennyiben a saját kíváncsiságunkat szeretnénk kielégíteni, és megelégszünk annyi adattal, hogy például 50 éves létünkre a szervezetünk hozzávetőleg egy 30 évesének felel meg, addig nincs gond. Nehézségek akkor adódnak, ha egy potenciális szenolitikus kezelésnél – legyen az gyógyszeres vagy genetikai beavatkozás – a szakemberek az egyes biológiai mutatókat nem képesek pontosan értelmezni.
Továbbá az sem tisztázott, hogy mit jelentenének az öregedésgátló kezelések előtt és után mért eredmények? A mért életkor csökkenése vajon annak a jele lehet, hogy a terápia hatékony volt, vagy csupán annyit jelent, hogy az óra súlyozottan elmozdult a beavatkozás célpontjai felé? Magyarán: az öregedés egyes markerei javultak ugyan, de maga a folyamat összességében nem változott. A kutatások tehát jó irányba tartanak, jóllehet számos megoldandó kérdésen kell még túljutniuk a szakembereknek.
Forrás: www.fightaging.org
