Magyarországon a vezető halálokok között tartjuk számon a szív- és érrendszeri betegségeket. A szívbetegségek azért rendkívül veszélyesek, mert más szervünkkel ellentétben szívünk nem képes magát helyreállítani a sérüléseket követően. Így ha a tudósoknak valamilyen módon sikerülne tökéletesen lemásolniuk a mellkasunkban dobogó szervünket, azzal évről-évre rengeteg ember életét menthetnék meg. Hol tart most a tudomány ezen a téren?
A tökéletesen funkcionáló műszív megalkotása régóta foglalkoztatja az orvostudományt. A gond az, hogy a vér áramoltatásáért felelős szervünk felépítése hihetetlenül bonyolult. A kutatóknak le kell másolniuk a szívet alkotó egyedi struktúrákat, illetve olyan spirális geometriákat szükséges újraalkotniuk, amelyek csavarodó mozgása a szívdobogásért felelős.
Áttörés a szívgyógyászatban
A Harvard John A. Paulson School of Engineering and Applied Sciences biomérnökei olyan biohibrid modellen alapuló szívkamrát fejlesztettek ki, amely képes vért pumpálni minden egyes összehúzódáskor. Ez a hatalmas előrelépés a szövetgyártás forradalmi módszerének, az úgynevezett Focused Rotary Jet Spinningnek (FRJS) köszönhető, ami lehetővé teszi a spirálisan egymáshoz igazított szálak nagy áteresztőképességű előállítását.
A jelenlegi kutatás rendkívüli előrelépés a szervek biogyártása terén, általa közelebb kerülhettünk a végső célunkhoz, az emberi szív építéséhez a sikeres transzplantációk érdekében – mondta el Kit Parker, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője és a Harvard Egyetem biomérnöki és alkalmazott fizika professzora.
John Zimmerman, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy céljuk egy modell felállítása volt, amin tesztelhették és tanulmányozhatták a szív spirális szerkezetének relatív jelentőségét. A kutatás során a tudósok megfigyelték, hogy az emberi szív többrétegű, spirálisan húzódó izmokból épül fel, amelyek különböző szögekben helyezkednek el.
Az FRJS módszer tökéletesen alkalmazható a fonott rostok egymáshoz igazodásának szabályozására, amelyeken a tudósok szívsejteket növeszthetnek. A szakértők szerint a 3D nyomtatással ellentétben az FRJS módszer képes akár egy mikron léptékű szálakat is megalkotni, illetve felcsavarni, ami elengedhetetlen folyamata a tökéletesen funkcionáló műszív előállításának.
