Az elképzelések szerint húsz év múlva egy 60 éves ember besétál a patikába, és vásárol egy olyan gyógyszert, amely az egészségben töltött életéveit két-három évtizeddel meghosszabbítja. No, nem egyből!
A kezelés hozzávetőleg hat héten át fog tartani, ám nem eredménytelenül. Az immunrendszere megerősödik, és védelmet nyer néhány életkorral összefüggő betegség kialakulásával szemben. Ideértve a rák, a szív- és érrendszeri betegségeket vagy a demenciát.
Ez a fajta terápia nem az ifjúság forrásának felfedezése lenne, nem fordítaná vissza az idő kerekét, azaz nem kínálna örök életet. De megajándékozna minket plusz néhány évtizednyi egészségben töltött időszakkal krónikus betegségek és ágyhoz kötöttség nélkül.
Mindez nem tudományos fikció, hanem a közeljövő egyik valószínű alternatívája. Matt Kaeberlein gerontológus-biológus, egyetemi professzor úgy véli, hogy a meghosszabbított egészségügyi állapot a legvalószínűbb forgatókönyv az előttünk álló 20 évre nézve. Erre pedig fel kell készülniük a politikai döntéshozóknak, az orvosoknak, és a hétköznapi embereknek is.
Ismert, hogy fonálférgek életét ötszáz százalékkal sikerült meghosszabbítania egy kutatócsoportnak. De figyelemreméltó eredményeket érek el muslinca- és egérkísérletek során is a tudósok.
Talán még nem holnap valósul meg a bevezetőben ismertetett történet, de az kétségtelen, hogy az élet meghosszabbításával foglalkozó iparág robbanásszerű fejlődés előtt áll. A Bank of America szakértője szerint az öregedésgátlást megcélzó piac 600 milliárd dollárt fog érni 5 év múlva.
Másként kell tekintenünk az öregedésre a jövőben
Kaeberlein professzor szakterülete az öregedés biológiai mechanizmusainak vizsgálata. A professzor hangsúlyozta, hogy fontos lenne a paradigmaváltás az öregedéssel kapcsolatos betegségek orvosi megközelítésében.
Szerinte észszerű lenne az az elvárás, hogy a következő 20 évben a piacra kerüljön egy, az egészséges élet meghosszabbítását elősegítő gyógyszer.
Ez sokkal hatékonyabb hozzáállás lenne, mint a hagyományos orvosi megközelítés, amely megvárja, míg az emberek megbetegszenek, majd megkísérlik meggyógyítani a kialakult betegséget.
Az utólagos cselekvés helyett a megelőzésre kell koncentrálnunk. Számos betegség – a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség vagy a neurológiai betegségek – kockázata nő az évek előrehaladtával.
Egyes kutatások szerint a rákból vagy valamely szívbetegségből való felgyógyulás mindössze három-négy évvel növeli a várható élettartamot. Ez azért van, mert az egyéb, életkorral összefüggő betegségek kockázata továbbra is exponenciálisan növekszik.
Ha lenne egy gyógyszer, amellyel az öregedést le lehetne lassítani, a korral összefüggő betegségek kialakulását meg lehetne előzni, akkor a várható élettartam két vagy három évtizeddel is megnőhetne.
A modern orvoslás egyre jobb abban, hogy a betegeket képes legyen életben tartani. Félreértés ne essék, ez is nagyon fontos törekvés. De sajnos az életkorral összefüggő betegségek megelőzésében már nem jeleskedünk annyira – húzta alá a professzor. Ha csak egy betegséget kezelünk, akkor semmit nem tettünk a többi potenciális betegség elkerüléséért.
Az életkorral összefüggő betegségeket a gazdaság is megérzi
Az öregedés nem kizárólag az adott személyre van negatív hatással. Számos olyan tényező kíséri, ami végső soron az egész társadalomra nézve káros hatással jár. Egy 2017-ben készült kutatás beszámol róla, hogy a felnőtt korú polgárok globális egészségügyi terhének hozzávetőleg 50 százaléka az életkorral összefüggő betegségeknek tulajdonítható.
Ez pedig egyre nagyobb nehézségeket okoz az egyes országok gazdaságának. Miről van szó? Az olyan krónikus betegségek kezelése, mint a szív- és érrendszeri megbetegedések, a demencia, az Alzheimer– és Parkinson-kór ellátása felfoghatatlanul nagy súllyal feszíti szét az országok társadalombiztosítási rendszerét.
Nem beszélve arról, hogy az ellátásra szoruló beteg kiesik a munkaerőpiacról is, ami megint csak káros a társadalom egészére nézve.
Forrás: ottawacitizen.com
