Rossz lehelet: miért van és mit tegyél, ha mindig büdi a szád?

Rossz lehelet

Igen, erről is beszélni kell. A mai napig emlékszem tanárokra, akiktől nem szerettem semmit kérdezni órán, mert a szünetekben mindig kávéztak, és valami szörnyű savanyú gyomorszag jött ki a szájukon válasz közben. Vagy ott a gyerekkori barim, akinek mindaddig tetszett a rock club pultos csaja, amíg el nem vitte lassúzni. Rövid párbeszéd után le is lépett, merthogy nagyon büdös volt a lány szája…

És a munkahelyi/irodai szó szerint vett “légkört” nem is érdemes külön kiemelni. Ahány száj, annyi szokás. Az orrodat persze be lehet fogni általában, vagy szájon keresztül is lélegezhetsz, ha hasonló helyzetbe keveredsz.

De mi van, ha te vagy az, akitől menekülnek mások? Mit tegyél, ha az állásinterjúkon gyanúsan hamar penderítenek ki, vagy az üzleti életben mindenki csak telefonon akar veled beszélni?

Ha csak a megoldások érdekelnek nem az okok, katt ide.

Hadd segítsek. És nem, nem az állandó rágózás a megoldás.

A rossz lehelet gyakori egészségügyi probléma, nagymértékben befolyásolja az emberek mindennapi tevékenységét. A szájból áradó rossz lehelet kellemetlen azok számára is, akik a rossz leheletű emberekkel szoros kapcsolatba kerülnek.

A problémát megduplázza a depresszióhoz vezető lelki trauma. A rossz lehelet problémában szenvedők elszigetelődnek a társadalomtól, akár házassági diszharmóniához is vezethet.

A szó szoros értelmében minden ember rossz leheletű. A szájüregben több millió anaerob baktérium található, mint például a fusobacterium és az actinomyces, amelyek az élelmiszer-anyagok fehérjéire hatnak és elrothasztják azokat.

Ez a folyamat olyan büdös gázok képződését eredményezi, mint a kénhidrogén, metil-meszkaptán, kadaverin, skatol, putreszcin stb., amelyek rossz szagot okoznak. Ha a szájhigiénia nem megfelelő, mindenki rossz leheletben szenved. A legtöbben ezt rendszeres fogmosással, nyelvtisztítással és gargalizálással kezelik.

Viszont a száj tisztaságának fenntartása mellett is vannak olyanok, akik különböző okok miatt szenvednek kellemetlen szájszagtól, amit megfelelően kell diagnosztizálni és kezelni.

A rossz lehelet néhány gyakori oka

1) Rossz szájhigiénia:

Ha a szájhigiéniád nem megfelelő, akkor a szádban több millió baktérium jön létre, amelyek az ételmaradékok lebontásával irgalmatlan gázokat termelnek.

A rossz lehelet súlyosabb azoknál, akik nem mosnak rendszeresen fogat és nem tisztítják a szájukat minden étkezés után. A nem megfelelő tisztítás miatt az étkezések között elfogyasztott nassolnivalók is rossz leheletet okozhatnak.

A rossz lehelet gyakori a reggel ébredéskor is (“Jó reggelt Édes! Nem adok puszit, mert még nem mostam fogat!”).

Alvás közben kevesebb nyál termelődik: a nyálnak van néhány antibakteriális tulajdonsága, amely segít tisztán tartani a szájat. A nyál oxigénmolekulákat tartalmaz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szájüreg aerob legyen. Tehát a nyál mennyiségének csökkenése alvás közben kedvező feltételeket teremt az anaerob baktériumok számára. Kevesebb nyál = büdösebb száj.

2) Étkezési szokások:

A rossz szag fő oka a fehérjék baktériumok általi lebontása, ezért minden fehérjében gazdag élelmiszer kedvez a rossz leheletnek. A hús, a hal, a tejtermékek, a tojás, a sütemények, a diófélék, vagy a körte rossz leheletet okozhatnak. Egyes élelmiszeripari cikkek már önmagukban is sajátos szagot produkálnak, amelyet senki nem kedvel.

A nyers hagyma tipikusan rossz szagot áraszt.

Azt mondják, hogy napi egy alma távol tartja az orvost, napi egy nyers hagyma pedig mindenkit távol tart.

A földimogyoró fogyasztása szintén rossz szagot okozhat.

Ha azonban megfelelő szájtisztítást végzünk, a rossz szagok csökkenthetők, függetlenül az élelmiszer jellegétől. Az ételek rendszertelen időzítése (értsd: összevissza eszel mindig mindent) szintén rossz leheletet okozhat. A főétkezések között rendszertelenül elfogyasztott apró ételek szintén rossz szagot okozhatnak.

3) Biofilm:

A nyelven és a szájnyálkahártyán vékony, ragacsos bevonat, úgynevezett biofilm képződik. Ez a bevonat vastag a nyelv hátsó részén, ahol több millió gram-negatív baktérium látható. a vastag bevonat a nyelven mindig rossz lehelethez társul. Még egy vékony biofilm is kedvező anaerob állapotot teremthet a baktériumok elszaporodásához.

4) Fogszuvasodás:

Ez egy destruktív folyamat, amely a zománc és a dentin elpusztulásával járó dekalcifikációt okoz, ami a fog szuvasodásához vezet. Ezeket főként a laktobacillusok termelik.

Az ételmaradékok lerakódnak ezekben a kis üregekben, és az anaerob baktériumok által rothadásnak indulnak, ami (ahogy fent már olvastad) rossz szagot eredményez.

A normál fogmosás nem távolítja el könnyen az ilyen apró ételmaradékokat, ezért azok teljesen megrohadnak. A fogszuvasodás gyakori az iskolás gyermekeknél és azoknál, akik nem tartják be a megfelelő szájhigiéniát .A kalcium- és vitaminhiány is hajlamosíthat a fogszuvasodásra.

5) Ínygyulladás:

A fogíny fő funkciója a védelem .A fogínygyulladás ahogy a neve is mutatja, a fogíny gyulladása. Különböző okok miatt a fogínyszövet elfertőződik, ami duzzanatot, fájdalmat és váladékozást eredményez.

Ha az állapot súlyosbodik, a fertőzés átterjed a periodontális területre, ami folyamatos váladékozáshoz, az úgynevezett pyorrhoeához vezet. Amikor a fertőzés mélyre hatol, és alveoláris tályogot hoz létre, melyből genny ürül. A fertőzés elérheti a csontot is, ami csontvelőgyulladást okozhat. Mindezek az állapotok kellemetlen szagot okozhatnak.

6) Ínyvisszahúzódás:

Amikor az íny visszahúzódik a fogaktól, rés keletkezik, amelyben megrekednek az ételmaradékok és rossz leheletet okoznak.

7) Foglepedék és fogkő lerakódás;

A lepedék és a fogkő főként a fogak és az íny közötti résekben rakódik le. Ez szuper kis rejtekhelyet nyújt az ételmaradékoknak és a rossz leheletet okozó baktériumoknak.

8) Fekélyes elváltozások és lerakódások:

A száj szinte minden fekélyes elváltozásához rossz lehelet társul. Ezeket az elváltozásokat okozhatják baktériumok, vírusok, ételallergiák (igen, ezek is!) vagy autoimmun betegségek. A fekélyes elváltozások között a leggyakoribb a szájfekély.

A többi a herpesz, a gombás fertőzések, az Vincent-angina, a fertőző mononukleózis, a skarlát, a diftéria, a gyógyszerreakciók és a többi.

A még durvább fekélyek még súlyosabb szájszagot okoznak. Minden gombás fertőzés fehér bevonatot (candidiasis) eredményez. A leukoplákia fehér, vastag folt a száj és a nyelv nyálkahártyáján. Sajnos a rákot megelőző állapotnak tekinthető. A bűzös lehelet ezekkel az állapotokkal jár együtt.

9) A nyálmirigyek betegségei:

A nyál nagyon hasznos a szájüreg minden részének oxigénnel való ellátásában. Még a fent említett vékony bevonat, az úgynevezett biofilm is képes anaerob állapotot biztosítani a szájban. A nyál megnedvesítheti ezeket a rétegeket és aerob állapotot teremthet, ami kedvezőtlen a baktériumok számára .minden olyan állapot, amely csökkenti a nyáltermelést, növelheti a baktériumok aktivitását. Néhányszor a nyálcsatornát apró lerakódások vagy daganatok tömítik el. A gennyes nyálmirigy-gyulladás esetén a szájban lévő gennyes váladék rossz leheletet okoz.

10) Mandulagyulladás:

A mandulák a száj- és garatnyálkahártya oldalsó falában elhelyezkedő nyirokszövetpár. A mandulák gyulladását mandulagyulladásnak nevezzük. Rossz lehelet mind akut, mind krónikus mandulagyulladás esetén megfigyelhető. A mandulagyulladás vagy a peritonsilláris tályog is okozhat rossz leheletet.

11) Mandula plakkok és mandulafolyadék:

Ha a rossz lehelet a megfelelő szájhigiénia fenntartása után is fennáll, esélyes ennek az állapotnak a lehetősége. A mandulák ráncaiból szeparálódó savós folyadék nagyon zavaró. Néhány beteg panaszkodik, hogy sajtos anyagokat szednek ki a torkukból, amelyek nagyon kellemetlenek. Ezek a mandulamedencék kriptáiban képződnek, amelyek több ezer baktériumot tartalmaznak. Ilyen körülmények között a mandulaműtét érezhetően enyhíti a rossz leheletet.

12) Torokgyulladás és toroktályog:

A garat egy fibromuszkuláris cső, amely az emésztő- és légzőrendszer felső részét képezi. A garat gyulladását nevezzük torokgyulladásnak, amelyet főként baktériumok és vírusok okoznak. Torokgyulladáskor a rossz lehelet jelen van más tünetekkel, például köhögéssel és torokirritációval együtt. A garat falában kialakuló tályogok is okozhatnak támadó gennyes váladékot a torokba.

13) Műfogsor:

Műfogsort használók is panaszkodhatnak rossz szagra a közéjük beékelődött apró ételmaradékok miatt. A megfelelő fogmosás nem biztos, hogy lehetséges a műfogsort használóknál, különösen a rögzített műfogsorok esetében.

14) Dohányrágás:

A dohányrágás (még ma is van, akik ezt tolják) összefüggésbe hozható a rossz lehelet kialakulásával. Maga a dohány szaga is kellemetlen mások számára. A dohány irritálhatja a nyálkahártyát, és fekélyeket valamint nem túl gusztusos lerakódásokat hoz létre. A dohányrágóknál gyakori az ínygyulladás is. A fogakon elsősorban az íny közelében lerakódik a fogkő. A dohányrágóknál gyomorsavtúltengés jelentkezik erukcióval. Mindezek ismét csak harci szájszagot okoznak.

15) Dohányzás:

Legyünk őszinték: a dohányosoknak mindig savanyú-büdös cigiszaguk van (nem csak a szájuknak, de a hajuknak, ruhájuknak, autójuknak, lakásuknak/házuknak …).

A dohányzás a szájban és a tüdőben is okoz elváltozásokat, ami rossz leheletet okoz. A dohányzás növeli a szén-dioxid mennyiségét a szájüregben és csökkenti az oxigénszintet, ami kedvező feltételeket teremt a baktériumok számára. A dohányzás csökkenti az étvágyat és a szomjúságot, ezért a savas peptikus betegség gyakori a láncdohányosoknál.

16) Elváltozások az orrban és a fülben:

A rossz lehelet alkalmanként arcüreggyulladásban (az orrmelléküregek fertőzése) jelentkezik. Az orrcseppentés utáni rossz lehelet is gyakori, mivel a váladékban fehérje található. Ezeket a fehérjéket a baktériumok lebontják.

A középfül fertőzése és a gennynek az eustachi csövön keresztül a torokba történő ürülése (a középfülből a torokba vezető átjáró) szintén okozhat kellemetlen szagot. A krónikus nátha (az orr nyálkahártyájának fertőzése) és az orrban lévő idegen testek szintén rossz szagot okozhatnak a kilélegzett levegőben.

17) Cukorbetegség:

Többnyire minden cukorbeteg szenved rossz leheletben. A nyelv bevonata, a szájban lévő fekélyek és bevonatok, a szövetek megnövekedett cukorszintje stb. felelős a rossz leheletért.A cukorbetegeknél a baktériumok szaporodása nagyon gyorsabb, mint a nem cukorbetegeknél.

18) Láz:

A rossz lehelet szinte minden egyes lázas betegség esetén ránk rúgja az ajtót. Akut láz is okozhat rossz leheletet. Súlyos szájszagot észlelhetünk tífusz esetén. Más fertőző betegségek, mint pl. a szegényebb országokban még jelen lévő tuberkulózis, ismét csak rossz szagot okoznak.

19) Böjt és dehidratáció:

Ha böjtölsz, inkább ne mondd el senkinek. Ééérted…

A szájszárazság kedvez a baktériumok aktivitásának. Tehát minden olyan állapot, amely szárazságot okoz a szájban, kellemetlenné teszi a leheletet. Bár az ételmaradékok köztudottan rossz leheletet okoznak, a böjt is okozhat ugyanezt: a nyáltermelés is csökken a böjt alatt. A rágás és a nyelés is segít a száj tisztán tartásában.

20) Ágyhoz kötött betegek:

Az ágyhoz kötött betegek a nyelv vastag bevonata miatt kellemetlen leheletben szenvednek, a vízbevitel is korlátozott ezeknél a betegeknél. Az ételek esetleges felbüfögése súlyosbítja az állapotot (bocsi, hogy ilyenekről is beszélni kell). Mivel kevesebbet beszélnek, csökken a szájüreg szellőzése, ami kedvez az anaerob baktériumok aktivizálódásának.

21) A gyomor és a nyelőcső betegségei:

A gázok és az ételek erektálása kellemetlen szagot eredményez. Az alsó záróizom működésének rendellenessége lehetővé teheti, hogy az étel felfelé felöklendeződjön, ami rossz leheletet okoz. A rossz lehelet gyakori a gyomorhurut, a gyomorfekély esetén is.

22) Bélrendszeri betegségek:

Egyéb betegségek: felszívódási zavarok, béltuberkulózis, hashártyagyulladás stb.

23) Tüdőbetegségek:

A tüdőbetegségek, mint a tüdőgyulladás, tüdőtályog, krónikus hörghurut, bronchiectasis, tuberkulózis, tüdőrák, stb. rossz szagot okozhatnak kilégzéskor.

24) Májbetegségek:

Májbetegségek, mint a hepatitis, vagy a cirrhosis is rossz leheletet okozhatnak. Az epehólyag betegségek hányással szintén kellemetlen szagot okoznak…

25) Pszichiátriai betegek:

A rossz lehelet gyakori a pszichotikus betegeknél a hiányos higiénia, a rendszertelen étkezési szokások, a kevesebb vízbevitel miatt.

26) Szomatizációs zavarok:

Ezek a betegek olyan fizikai panaszokkal érkeznek, mint fájdalom, hányinger, nehéz légzés, rossz szag. Ezt az állapotot a beteg részletes kivizsgálása után diagnosztizálják, minden vizsgálatot elvégezve. Mivel ez egy pszichiátriai rendellenesség, pszichológiai megközelítéssel kell kezelni.

27) Nyitott gyomorszáj:

Rossz leheletet okozhat nyitott gyomorszáj is, ami hosszabb távon súlyosabb betegségeket is okoz ha nincs megfelelően, műtétileg kezelve. A rossz lehelet oka ilyenkor az, hogy a kórosan gyenge izomzat miatt a gyomorszáj nem tud megfelelően összezáródni, ezért az étel visszajut a szájba és a nyelőcsőbe.

Rossz lehelet elleni megoldás nagyon tömören

Először is: moss fogat rendszeresen, alaposan. Aztán ott van a számtalan öblögető/szájvíz: Listerine, Lacalut és társaik. Ha éppen nincs időd fogat mosni, az öblögetés sokkal jobb a semminél. Ne dohányozz, a cigi gáz. Ne egyél összevissza minden szart, amikor csak eszedbe jut: “Hát mink vagyunk mink?! Állatok?!?!“. Rágózhatsz is persze, de inkább az okot kezeld, ne csak a tünetet.

Ha pedig a szájhigiéniád szerinted remek, nem tudsz gyulladásról, nem cigizel és eszel összevissza állandóan minden szemetet, mégis kerülik az emberek a közeli beszélgetést veled vagy/és mindig rágóval kínálgatnak (” … tartsd meg az egész csomagot nyugodtan!!”), akkor azonnal keress fel egy szakképzett dokit. Nehogy nagyobb baj legyen 🙂

Tanácsok rossz lehelet ellen

1) Szájhigiénia:

A szájat mindig tisztán kell tartani, hogy csökkentsük a baktériumok hatását. Étkezés után nagyon fontos a langyos vízzel való gargarizálás.

Még a kisebb ételek, rágcsálnivalók, édességek, kekszek után is szükséges a vízzel való öblögetés.

Vannak, akik szerint fogmosást elég naponta kétszer elvégezni:

  1. kora reggeli fogmosás a szépségért
  2. lefekvés előtt történő fogmosás a jó egészségért.

Szerintem azért ebéd után sem árt…

2) Fogmosási technikák:

A fogkefe sörtéinek simának, de elég keménynek kell lenniük ahhoz, hogy eltávolítsák az ételmaradékokat a résekből.

A fogmosás iránya a legfontosabb dolog:  felső fogakat lefelé, az alsó fogakat pedig felfelé kell kefélni. Ez a belső és a külső felületekre egyaránt vonatkozik.

Ezután következik a fogkorona: itt a fogmosás elülső és hátsó irányban történik, a kefét ugyanabban az irányban tartva. Ez a felső és az alsó fogsorra egyaránt vonatkozik.

3) Nyelvtisztító:

A nyelven lévő fehér vagy sárgás lepedék rossz leheletet okozhat. Ez reggel jobban érezhető, és naponta kétszer kell eltávolítani a nyelvtisztítóval. A nyelvtisztítót kíméletesen kell használni, anélkül, hogy a nyelven lévő ízlelőbimbókat megsértenéd.

4) Fogpiszkáló:

A fogpiszkáló egy kis fa- vagy műanyagcsík hegyes véggel. Jobb éttermekben alapvető tartozék: a rések közé szorult ételmaradékok eltávolítására használják diszkréten. Nagyon hasznos hús- és halfogyasztás után, de óvatosan kell használni, hogy ne sérüljön az ínyed!

5) Gargalizálás:

Minden étkezés után hasznos a gargalizálás langyos vízzel. A jobb eredmény érdekében kevés konyhasót is oldhatunk fel a langyos vízben. Különböző típusú szájöblítők kaphatók a piacon (erős, gyenge, bio, lenyelhető, gyerekbarát, stb. stb.). A szájöblítővel való gargalizálás szintén csökkentheti a rossz leheletet.

6) Elegendő vízfogyasztás:

Nyálra van szükség, hogy a szájban nedvesen tartsuk és csökkentsük a baktériumok elszaporodását. A nyáltermelés szorosan összefügg a szervezet vízháztartásával, ezért elegendő mennyiségű vizet kell fogyasztani a nyáltermelés fenntartása érdekében.

8) Szájfrissítők:

A természetes és mesterséges szájfrissítők csökkenthetik a rossz lehelet intenzitását. Fűszeres dolgok: ha nincs más, hasznos lehet az olyan fűszerek rágása, mint a szegfűszeg, köménymag, fahéj, vagy gyömbér. A citrusfélék szintén csökkentik a rossz szájszagot. A piacon kaphatók szájfrissítők és rágógumik: ezek a termékek szintén hasznosak, de vannak rágók, amikből 5-6 elrágása hasmarsot okoz.

Ha a fenti dolgok nem működnek akkor mit tegyünk ?

Vegyük fontolóra a következőket: –

1) Távolítsa el az okot:

Az elsődleges okok megszüntetésével (tejtermék, hús, hagyma) vagy csökkentésével a rossz lehelet általában automatikusan elmúlik.

2) Modern orvostudomány:

Ha a rossz lehelet valamilyen fertőzés miatt van, akkor a megfelelő antibiotikumok, gomba- vagy vírusellenes gyógyszerek segítenek. Ha autoimmun vagy krónikus gyulladásos állapotok miatt van, akkor szteroidok is használhatók. Sőt, nyáltermelő tabletták is használhatók.

3) Fogtisztítás:

A fogorvos által végzett profi fogtisztítás eltávolíthatja a foglepedéket és a fogkövet.Ez csökkentheti a rossz lehelet súlyosságát.

“Évente legalább egyszer keresd fel a fogorvosodat.” Közhely, de működik.

4) A szuvas fogak tömése:

Régen ezüst amalgámot használtak, ezt ma már ultramodern szintetikus anyagokkal helyettesítik. Ha a szuvasodás a pulpa üregét érinti, gyökérkezelés végezhető.

5) Foghúzás:

Ha a szuvasodás mély, a fogak pusztulásával és meg nem szűnő rossz szaggal jár, akkor a foghúzás a legjobb választás, és a résben fogászati implantátumot lehet ültetni (szebb lesz, mint az eredeti, aki akar, még csillogó kövecskét is rakathat bele).

6) Mandulaműtét:

A visszatérő mandulagyulladásban szenvedő betegeknek rossz leheletük lehet az offenzív váladékok és a mandulák kriptáiból felszabaduló pasztaszerű anyagok miatt. Az ilyen betegek jelentős megkönnyebbülést és jó leheletet kapnak a mandulaműtét (a mandulák eltávolítása) után.

7) Pszichológiai tanácsadás:

Az érintett embereknek meg kell érteniük azt a tényt, hogy minden embernek rossz a lehelete, csupán intenzitásbeli különbségek vannak. Személyes odafigyeléssel pedig kontrollálni lehet a gondot.

Minden emberi testnek megvan a maga szaga, ami lehet, hogy egyesek számára elviselhető, másoknak pedig nem. Azt kell tanácsolni nekik, hogy tegyenek meg minden higiéniai intézkedést a szag intenzitásának csökkentése érdekében. Az életminőség javításához az ilyen embereknek szükségük van a barátok és családtagok erkölcsi támogatására.

Vannak olyan egyének, akik rossz lehelet miatt keresik fel az orvost, anélkül, hogy valójában problémájuk lenne. Ez a szomatizációs zavarok közé tartozik. Általában fájdalomra, légszomjra, hasi kellemetlenségekre, rossz szagra stb. panaszkodnak. A valódi okok kizárásához megfelelő diagnózisra van szükség.

8) Homeopátia (Urambocsá‘):

A homeopátiában (emberek millióinál igenis működik, másoknál meg igenis nem működik) a gyógyszereket a beteg személy fizikai, mentális, érzelmi és szociális aspektusai alapján választják ki. Az összes szempontot figyelembe véve kiválasztják a konstitúciós homeopátiás gyógyszert, és a csakis számára megfelelő potenciában és dózisban adják. Ezáltal minden egészséggel kapcsolatos probléma, beleértve a rossz leheletet is, megoldódhat.

A nyelv bevonata, a szag típusa, a rossz lehelet oka és más kapcsolódó panaszok alapján lehet gyógyszert adni a rossz lehelet enyhítésére. Pl. Dr. Robin Murphy homeopátiás orvosi repertóriumában 140 féle homeopátiás gyógyszer szerepel a rossz leheletre.

Az olyan homeopátiás anya-tinktúrák, mint a fahéj Q, kreosotum Q, zingiber Q (gyömbér), rhus glabra Q (szeldelt levelű ecetfa), mentol Q, (stb.) vízzel való hígítás után gargalizálásra használhatók.

Ha érintett vagy, sok sikert a megoldáshoz (remélem tudtam segíteni), ha pedig valaki a környezetedben szenved ilyesmiben, légy vele segítőkész és toleráns és oszd meg vele ezt a cikket.

Disclaimer:

A CIKKBEN EMLÍTETT PONTOK ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÁSUL SZOLGÁLNAK. MINDENKINEK, AKINEK LÁTSZÓLAGOS OK NÉLKÜL ROSSZ A LEHELETE, ASAP KERESSEN FEL A SZAKKÉPZETT ORVOSÁT.

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Testi Gazdagság