A CRISPR génszerkesztő eszközt egyfajta rendkívül pontos molekuláris ollóhoz szokás hasonlítani, amely képes kivágni és beilleszteni egy-egy génszakaszt a DNS-en belül. Ugyanakkor a genetikai eszköz rendelkezik egy eddig kihasználatlan lehetőséggel is, amely új távlatokat nyit meg a puszta génsebészeti javításoknál.
A chilei Környezet- és Evolúciós Tudományok Intézete, az Austral Egyetem, valamint a Liverpooli Egyetem munkatársai egy közös tudományos kutatás során két bálnafajban az öregedéshez és a rák kialakulásának gátlásához kapcsolható úgynevezett szuppresszor géneket fedeztek fel.
Néhány tanulmány arról számol be, hogy Európában és az Egyesült Államokban a lakosság túlnyomó része tapasztalt már élete során elviselhetetlennek tűnő krónikus fájdalmat. Az esetek meghatározott hányada azt fejti ki, hogy a fellépő fájdalom még gyógyszeres vagy terápiás kezelések hatására sem csillapodott.
Habár a sejtek újraprogramozásának tudománya egyelőre gyerekcipőben jár, a jövőben hatékony eszköz lehet az öregedés visszafordítása terén. A módszer jelenleg olyan génterápiás eljárás keretei között érhető el, amelyek expresszálják a pluripotencia géneket, azaz a Yamanaka-faktorok egy részét vagy teljes egészét.
A T-sejtek vagy T-limfociták a fehérvérsejtek egy olyan különleges csoportja, amely döntő fontosságú a szervezet immunválaszának mechanizmusában. A humán T-limfociták túlnyomó része a szerzett immunválasz folyamatában játszik szerepet, ebből fakadóan a jövőben hangsúlyosabb célpont lehet a genetikai és egyéb szenolitikus kutatások során.
A tudomány rohamtempójú fejlődésével logikusnak tűnhet az a felvetés, hogy az idősebb szövetekben megjelenő génexpresszió epigenetikus szabályozásának kikényszerítése fiatal és egészséges sejtek létrejöttét eredményezi. A mechanizmust elméleti szinten képesek is vagyunk megvalósítani, ám akad néhány probléma.
Az indukált pluripotens őssejtek (iPSC) alapvetően bőrszövetből vagy vérsejtekből származnak, ám egy genetikai programozás során embrionális pluripotens állapotba kerültek. Ez azért kedvező, mert a pluripotencia lehetővé teszi a sejtek számára, hogy bármilyen emberi sejtekké fejlődjenek.
A Hutchinson-Gilford-progéria szindróma egy rendkívül ritka genetikai rendellenesség, amely során az öregedés jelei nagyon fiatal korban jelennek meg. Bár előfordulása igen alacsony, lefolyása annál súlyosabb: a progériával született gyermekek jórészt csupán a serdülőkort érik meg. A legújabb genetikai kutatások azonban reményt adhatnak
Az öregedés biológiai mechanizmusa rendkívül differenciált, ugyanakkor a kutatók azt már tudják, hogy az idő múlása és a legtöbb neurodegeneratív betegség megjelenése szoros összefüggésben áll egymással. Ez azért is ijesztő, mert például az Alzheimer- és Parkinson-kór vagy az amiotrófiás laterálszklerózis kihatással van
Az öregedés egyik leggyakoribb jele a látásunk romlása. Egy egérmodelleken végzett kísérlet azonban rámutatott arra, hogy a genetikai technológiák segítségével a jövőben képesek lehetünk visszatekerni szemünk biológiai óráját, és látásunk olyan éles lehet, mint amilyen fiatalon volt.
A seattle-i Oisín Biotechnológiai Vállalat az életkorral összefüggő betegségek kezelését megcélzó terápiák kifejlesztésén dolgozik. Egyik legígéretesebb kutatásuk az a génterápiás eljárás, amely rendkívüli precizitással tisztítja ki az öregedő sejteket az élő szervezetből. Az Oisín-terápia 20 százalékkal emelte meg a rágcsálók élettartamát a
Jamanaka Sinja japán orvos és kutató biológus nevéhez köthető a sejtes differenciálódás visszafordíthatóságának felfedezése. A tudós megfigyelte, hogy az embrionális őssejtek állapotát genetikai szabályzók, a transzkripciós faktorok tartják fent. Ebből négy faktor elegendő ahhoz, hogy a sejtek pluripotens őssejtté alakuljanak. Ezeket a
Sejtjeink öregedése, funkciójuknak leállása szervezetünk általános elhasználtságát tükrözi. A folyamatot genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szabályozzák, és habár jó néhány gént sikerült megfejteniük a tudósoknak, sok tekintetben a genetika még mindig sötétben tapogatózik az emberi öregedés megértésében.
A Harvard Orvosi Iskola Paul F. Glen Öregedésbiológiai Központjának társigazgatója a Glaukóma Kutatási Alap vezérigazgatójával, Thomas M. Brunnerrel beszélgetett egy virtuális konferencia keretei között. Dr. Sinclair elmondta, hogy az öregedésgátló kutatások a jövőben az olyan súlyos, látóideget érintő betegségre is megoldást nyújthatnak,
Tagadhatatlan, hogy a 2020. évet teljes mértékben a Covid-19 koronavírus-járvány uralta. Annak ellenére, hogy a címlapokon már nem jutott hely, az idei évben számos tudományos áttörés történt, ami mellett érdemtelen lenne szó nélkül elmenni. Nézzük az 5 legjelentősebb vívmányt a genetika területéről!
Victoria Grey az első olyan ember az Egyesült Államokban, akinek genetikai rendellenességét a CRISPR génszerkesztő segítségével sikeresen kezelték. A fiatal lány egy ritka, öröklődő betegségtől, az úgynevezett sarlóssejtes betegségtől szenved, amelynek lefolyása során a vörösvérsejtek sarló alakúvá formálódnak, és elzárják a kisereket.
A szakemberek idős egérmodellek látását és a retinaideg károsodását állították helyre azáltal, hogy a DNS-en felhalmozódó több ezer kémiai jelölőt alaphelyzetbe állították. A Nature tudományos folyóiratban december elején megjelent tanulmány a sejtek újraprogramozásával új megközelítést javasol az életkorral összefüggő hanyatlás visszafordítására. Fontos
A biológiai fejlődés és a betegségek pontosabb megértéséhez a tudósoknak számtalan esetben genetikai modell organizmusoktól származó információkra szükséges támaszkodniuk. Sok egyéb előnye mellett a zebrahal egyedülálló lehetőséget ad a szakemberek kezébe az átlátszó, így minden szakaszában követhető fejlődési tulajdonságával. Miért pont a
A tudósok előtt egy ideje tiszta sor, hogy a sejtek újraprogramozása megfordíthatja az öregedést. Ennek ellenére arra mind a mai napig nem sikerült rábukkanni, hogy a folyamatért egészen pontosan mely molekuláris mechanizmusok a felelősek. Most úgy tűnik, hogy egy, a STEM CELLS
Amióta a tudósok felfedezték, hogy a DNS-en végzett változtatások következtében akár rák is kialakulhat, a szakemberek egyszerűbb és biztonságosabb módokat keresnek a beavatkozásokra. Habár az évek során rengeteg génszerkesztési eljárást fejlesztettek ki, ezek javarészt irtózatosan költségesek és lassúak. 2013-ben egy forradalmian új