A közelmúltban az amerikai Országos Öregedési Intézet (NIA) szakemberei arról beszéltek, hogy a laboratóriumi vizsgálatokban elért, egérmodelleken végzett kutatásokat sok esetben csak igen nehezen, vagy egyáltalán nem lehet megismételni humán szervezet vonatkozásában. De miért van ez így, a rágcsálókra más genetikai szabályok vonatkoznának?
A tudományos kutatások előzményei tele vannak olyan kísérleti fázisokkal, amelyek során rágcsálókat alkalmaznak a szakemberek. Ugyanakkor számos gyógyszer és genetikai beavatkozás esetén fordul elő, hogy az, ami az egereknél hatékonynak bizonyul, az emberi szervezet esetén kudarcot vall. Nem arról van szó, hogy rájuk más genetikai szabályok vonatkoznának, és az sem valószínű, hogy a biológiai az esetükben nem érvényesülne.
Felipe Sierra, az Országos Öregedéskutató Intézet Öregedésbiológiai Osztályának vezetője egy alkalommal úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen próbálná ki a kísérleti módszereket, mégpedig azon egyszerű oknál fogva, mert ő nem egy egér. De ha ennyire összeegyeztethetetlenek a vizsgálatok és azok eredményei, akkor mégis miért alkalmaznak a tudósok rágcsálókat a kutatásokhoz?
Az egerek nem emberek
Habár nem sokban hasonlítanak ránk, a rágcsálók még mindig közelebb állnak hozzánk, mint a szintén kísérleti modellként alkalmazott muslincák, fonálférgek vagy élesztőgombák. Korlátai és az emberrel való pontatlan megfeleltethetőség ellenére a humán betegségek kutatásában a leggyakrabban alkalmazott modellszervezet az egér. Ennek számos oka van, de talán az anyagi és az etikai magyarázat a két legkiemelkedőbb ezek közül.
A NIA jelenleg is rengeteg kutatást folytat rágcsálókon az élettartam meghosszabbítása, illetve az életkorra jellemző betegségek késleltetése kapcsán, és a felvázolt problémák ellenére a tudósok rendkívül fontos információkhoz jutnak a vizsgálatok kapcsán.
Jó példa erre a nikotinamid-ribozid (NR) és a nikotinamid-adenin-dinukleotid (NAD+), melyek egyaránt bizonyították az emberi szervezetre kifejtett pozitív élettani hatásukat, ám ennek megalapozása elképzelhetetlen lett volna a rágcsálókon végzett kutatómunka nélkül. Az egerek talán nem a legideálisabb modellszervezetek a kutatások során, de ennek ellenére hozzájárulnak a betegségek és az öregedés elleni küzdelemhez.
Forrás: longevity.technology
