A tudományos elméletek szerint a születésünktől kezdődő évszámlálás nem ad kristály tiszta képet a valós életkorunkról. Sejtjeink időről időre megújulnak, a sportos életmód szó szerint megfiatalít, míg a stresszes élethelyzetek akár éveket is elvehetnek az életünkből. A szakemberek épp ezért inkább a biológiai évek „strigulázását” részesítik előnyben. De valójában mennyi idős a szervezetünk?
Őszintén meglepődtünk, amikor olyan sejtstruktúrákra bukkantunk, amelyek olyan idősek voltak, mint maga a szervezet, amiben élnek – mondta el a Salk Biológiai Intézet elnöke. Martin Hetzer hozzátette: Ez még magasabb fokú sejtszintű bonyolultságra utal, mint azt korábban képzeltük. Érdekes következményei lesznek arra vetítve, hogy hogyan gondolkodunk szerveink – agyunk, szívünk vagy a hasnyálmirigyünk öregedéséről.
Az agy sejtjeinek túlnyomó többsége nem osztódik tovább a felnőtt korban, így jó biológiai marker lehetne a szervezet tényleges korának meghatározására. Azonban a technikai korlátok igen megnehezítik a szakemberek dolgát.
Kínos sokszínűség a sejtállományban
Annak kiderítésére, hogy a szervezetben előfordulhatnak-e az idegsejtekhez hasonló korú társak, a tudósok egérmodelleken elektron izotópos vizsgálatot kombináltak egy hibrid képalkotó módszerrel.
Ezzel képessé váltak megjeleníteni és számszerűsíteni a sejtek és fehérjék korát az agyban, a májban és a hasnyálmirigyben. A validáláshoz a tudósok először megállapították az idegsejtek életkorát, amit kiinduló pontnak tekintettek.
A szakemberek arra számítottak, hogy az idegi sejtek lesznek a szervezetben a legidősebbek, minden más sejt pedig – az osztódási képességeiknek köszönhetően – fiatal, vitális állapotot mutat. Azonban óriásit tévedtek!
Meglepő módon az érfalak rugalmasságában is kulcsszerepet betöltő, úgynevezett endoteliális sejtek kora megegyezett az idegsejtekével. Ez azt jelenti, hogy az eddigi tudományos feltételezésekkel ellentétben a neuronális sejteken kívül is előfordul az osztódási képesség elvesztése.
A szakembereket még jobban meglepte az, amit a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteknek nevezett apró részén találtak. Néhány, az inzulin felszabadításában fontos béta-sejt fiatal és reprodukcióképes volt, míg számos társuk osztódásra képtelennek mutatkozott, és koruk megegyezett az idegsejtekével.
Forrás: salk.edu
