Az Egyesült Államok Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelete jóváhagyta a CRISPR génszerkesztő terápiás jellegű klinikai vizsgálatának megkezdését a sarlós vérszegénység betegsége esetén. A klinikai tesztelések első fázisát a tervek szerint idén nyáron kezdik el az Innovatív Genomikai Intézet és a Kaliforniai Egyetem közös munkájával.
Talán még a Nobel-díjjal kitüntetett Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna sem gondolta volna, hogy találmányuk egészen rendkívüli hatást vált ki a tudományos körökben, és az általuk kidolgozott CRISPR génszerkesztő ilyen széles felhasználhatósággal rendelkezik. Úgy tűnik ugyanis, hogy a genetikai olló néven
A CRISPR génszerkesztő eszközt egyfajta rendkívül pontos molekuláris ollóhoz szokás hasonlítani, amely képes kivágni és beilleszteni egy-egy génszakaszt a DNS-en belül. Ugyanakkor a genetikai eszköz rendelkezik egy eddig kihasználatlan lehetőséggel is, amely új távlatokat nyit meg a puszta génsebészeti javításoknál.
Néhány tanulmány arról számol be, hogy Európában és az Egyesült Államokban a lakosság túlnyomó része tapasztalt már élete során elviselhetetlennek tűnő krónikus fájdalmat. Az esetek meghatározott hányada azt fejti ki, hogy a fellépő fájdalom még gyógyszeres vagy terápiás kezelések hatására sem csillapodott.
A Chicagóban található Illinois Egyetem munkatársai olyan génszerkesztési technikát fedeztek fel, amely elérhetővé teszi a szekvenciális vágások vagy szerkesztések programozását. Szakértők szerint a forradalmian új eljárás az úgynevezett proGuides nevű különleges molekulákat használja fel a CRISPR génszerkesztés hatékonyságának javítására.
Tavaly a legrangosabb tudományos elismerés kémiai fokozatát Jennifer Doudna biokémikus és Emmanuelle Charpentier mikrobiológus megosztva kapták egy rendkívül jelentős génszerkesztési technológia kidolgozása érdekében végzett munkásságukért. A Crispr-Cas9 génszerkesztő legígéretesebb területe a genetikai mutációk kiváltotta betegségek kezelése. Hol tartunk most?
A Hutchinson-Gilford-progéria szindróma egy rendkívül ritka genetikai rendellenesség, amely során az öregedés jelei nagyon fiatal korban jelennek meg. Bár előfordulása igen alacsony, lefolyása annál súlyosabb: a progériával született gyermekek jórészt csupán a serdülőkort érik meg. A legújabb genetikai kutatások azonban reményt adhatnak
Friss tanulmányban mutatnak rá a kutatók, hogy a génszerkesztésekkel összefüggő új terápiák fejlesztését, a genetikai betegségek leküzdését, valamint az élő szervezetek tanulmányozását gyorsíthatja fel az az új eszköz, amely nagyobb DNS-darabokat képes kimetszeni a sejtek genomjából.
Sejtjeink öregedése, funkciójuknak leállása szervezetünk általános elhasználtságát tükrözi. A folyamatot genetikai és epigenetikai tényezők egyaránt szabályozzák, és habár jó néhány gént sikerült megfejteniük a tudósoknak, sok tekintetben a genetika még mindig sötétben tapogatózik az emberi öregedés megértésében.
Victoria Grey az első olyan ember az Egyesült Államokban, akinek genetikai rendellenességét a CRISPR génszerkesztő segítségével sikeresen kezelték. A fiatal lány egy ritka, öröklődő betegségtől, az úgynevezett sarlóssejtes betegségtől szenved, amelynek lefolyása során a vörösvérsejtek sarló alakúvá formálódnak, és elzárják a kisereket.
A Mayo Klinika Robert és Arlene Kogod Öregedési Központjának igazgatója egy virtuális előadás keretei között arról beszélt szeptemberben, hogy az emberi egészség legnagyobb kockázati tényezője az öregedés. A biológiai folyamatot ugyanis gyakran olyan krónikus betegségek kísérik, mint az Alzheimer-kór, a szív- és
A biológiai fejlődés és a betegségek pontosabb megértéséhez a tudósoknak számtalan esetben genetikai modell organizmusoktól származó információkra szükséges támaszkodniuk. Sok egyéb előnye mellett a zebrahal egyedülálló lehetőséget ad a szakemberek kezébe az átlátszó, így minden szakaszában követhető fejlődési tulajdonságával. Miért pont a
A hemofília-B megbetegedést az úgynevezett IX-es faktor, egy az S1 peptidáz családjába tartozó fehérje hiánya okozza. Az elváltozást 1952-ben mutatták ki először, jellemzője, hogy néhány embernél tünetmentes, ugyanakkor másoknál határozott vérzési rendellenesség kialakulását eredményezi. A betegség azért is nagyon veszélyes, mert a
Amióta a tudósok felfedezték, hogy a DNS-en végzett változtatások következtében akár rák is kialakulhat, a szakemberek egyszerűbb és biztonságosabb módokat keresnek a beavatkozásokra. Habár az évek során rengeteg génszerkesztési eljárást fejlesztettek ki, ezek javarészt irtózatosan költségesek és lassúak. 2013-ben egy forradalmian új
A CRISPR kutatóinak egy csoportja – együttműködve a New York-i Genomközponttal, a New York-i Egyetemmel, illetve a Mount Sinai Icahn Orvostudományi Iskolával – azonosították azokat a géneket, amelyek képesek megvédeni az emberi szervezetet a Covid-19 koronavírus-járvánnyal szemben. A pandémia napjainkra több mint
Szédületes iramot kezdett diktálni a génszerkesztés az elmúlt évtized alatt. Szinte hihetetlen, de ami kis idővel ezelőtt még álomnak tűnt, az egy csapásra elérhető közelségbe került. A genetika segítségével ugyanis hozzávetőleg 75.000 különböző betegség válik gyógyíthatóvá. Lássuk, hol tart napjainkban a génszerkesztés
A CRISPR diagnosztikai módszer több vezető RNS használatán keresztül akár 5 perc alatt képes kimutatni a koronavírus jelenlétét. Az eljárás jelentősen felgyorsíthatja a jövőben a tesztelések számát, illetve csökkentheti a kötelező karantén időszakát. Amerikai kutatók forradalminak számító áttörést értek el a Covid-2019
Az emberi genom szerkeszthetősége kapcsán megfogalmazódott etikai kérdések az utóbbi időkben újra előtérbe kerültek. Noha a genomszerkesztés körül folyó viták nem teljesen új keletűek, most a korábbiakhoz képest innovatívabb, precízebb CRISPR-technológia hatására mégis felélénkülni látszanak. A bioetikusok és kutatók korábbi véleménye szerint:
Szakemberek szerint az orvostudománytól a mezőgazdaságig az élet minden területén áttörést hozhat a CRISPR névre keresztelt génszerkesztő technológia. A szaklapok már most az elmúlt évek egyik legnagyobb és legfontosabb tudományos vívmányának nevezik az eljárást. Miről van szó és miért olyan fontos mindez?
A génmódosítást, ha más összefüggésben nem is, de bizonyára a nővénytermesztéssel kapcsolatban a legtöbben hallottuk már. A folyamatnak köszönhetően a genetikusok egyes növényeknél bővebb terményhozamot érnek el, vagy ellenállóbakká teszik azokat a kártevőkkel és az időjárás viszontagságaival szemben. De mi a helyzet