A Chicagóban található Illinois Egyetem munkatársai olyan génszerkesztési technikát fedeztek fel, amely elérhetővé teszi a szekvenciális vágások vagy szerkesztések programozását. Szakértők szerint a forradalmian új eljárás az úgynevezett proGuides nevű különleges molekulákat használja fel a CRISPR génszerkesztés hatékonyságának javítására.
Teljes az egyetértés a genetikusok között abban a tekintetben, hogy beköszöntött a génterápia aranykora. Dr. Guangping Gao, az Amerikai Gén- és Sejtterápiás Társaság elnöke szerint ez egyben azt is jelenti, hogy a genom szerkesztése szélesre nyitja a kapukat a betegségek kezelési lehetőségei előtt.
Mit adhatnak nekünk a génszerkesztők?
A CRISPR egy olyan génszerkesztő eszköz, amely elérhetővé teszi a tudósok számára a sejtekben lévő DNS-szekvenciák megváltoztatását. Ez jórészt egy előnyös bázis szekvencia hozzáadását, vagy egy sérült gén cseréjét jelenti. A CRISPR egy Cas9 elnevezésű enzimet használ a folyamathoz, amely egy rendkívül pontos ollóként viselkedik, és képes a meghatározott helyen kivágni a DNS-t. Maga az eljárás roppant nagy tudományos vívmány, ugyanakkor akad egy probléma.
A jelenleg rendelkezésre álló CRISPR-alapú génszerkesztő rendszerek hátránya, hogy az összes kívánt szerkesztés vagy vágás egy időben történik. Nincs lehetőségünk úgy irányítani a folyamatot, hogy sorban következzenek egymás után – hangsúlyozta Bradley Merrill, a chicagói Illinois Egyetem munkatársa, illetve az Orvostudományi Főiskola biokémiai és molekuláris genetikai docense.
Az amerikai kutatócsapat új megoldást keresett a probléma áthidalására. A tanulmány során a tudósok úgynevezett útmutató RNS molekulákat (proGuides) alkalmaztak a Cas9 enzim sejtes transzportjával összefüggően. Ennek segítségével meghatározhatták, hogy a Cas9 pontosan melyik DNS szekvenciát vágja le. Magyarán: a proGuides molekulák lehetővé tették a szakemberek számára a DNS programozott szekvenciális módosítását a Cas9 közreműködésével.
Az előre programozás több lehetőséget nyújt a biológiai kutatás és a géntechnológia számára – mondta el Merrill hozzátéve, hogy az időtényező a humán fejlődés és a betegségek progressziójának sarkalatos eleme, de az időérzékeny folyamatok vizsgálata ezentúl nem lehet akadály a tudósok számára.
Forrás: www.longevity.technology
