A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány óriási hatással lehet az öregedés biológiai folyamatának megértésében, illetve az életkorral összefüggő káros agyi elváltozások kezelésének forradalmasításában.
Az életkor előrehaladtával, testünk öregedésével izmaink és ízületeink rugalmassága elveszik, ami nagyban megnehezíti a mindennapi mozgást. A Cambridge-i Egyetem szakemberei rámutattak, hogy az időskori merevség kialakulásától az agyunk sem menekül. A folyamat végül igen káros biológiai végeredménnyel, az agyi őssejtek diszfunkciójával zárul.
Visszaállíthatók az agyi őssejtek egy fiatalabb állapotba?
A Cambridge-i Egyetem Wellcome-MRC Cambridge őssejt intézetének multidiszciplináris kutatócsapata fiatal és idős patkányok agyát vizsgálta, hogy pontosabb képet kapjon az életkorral összefüggő agyi merevség és az itt található őssejtek összefüggéséről és működéséről.
Annak tisztázására, hogy az idős agyi őssejtek funkcióvesztése visszafordítható-e, a kutatók idősebb rágcsálók őssejtjeit ültették át fiatalabb állatok puha, szivacsos agyállományába. A szakembereket megdöbbentette a látvány. Az idősebb agysejtek megfiatalodtak, és hasonlóan kezdtek viselkedni, mint a fiatalabb, egészségesebb, erőteljesebb társaik.
Lenyűgözött minket, ahogy a patkány idős sejtjei megfiatalodtak és újra funkcionálni kezdtek a lágyabb közegen. Pontosan úgy működtek, mint az egészséges sejtek – mondta el Dr. Kevin Chault, a kutatás vezetője.
A kutatók, hogy megértsék az őssejtek viselkedését befolyásoló agyi lágyság vagy merevség pontos mechanizmusát, a Piezo1-et, azaz a sejtfelszínen elhelyezkedő fehérjét kezdték vizsgálni. A szakemberek szerint ez az a fehérje, amely informálja a sejtet arról, hogy a környezet puha vagy merev.
Amikor eltávolítottuk a Piezo1 fehérjét az idős agyi sejtek felszínéről, azzal képesek voltunk átverni a sejteket, hogy azt észleljék: lágy, puha környezetben helyezkednek el. Még akkor is egyébként, hogyha a közegük merev és rugalmatlan volt. A Piezo1 törlése végeredményben oda vezetett, hogy az agyi sejtek megújultak és ismét funkcionáltak – erősítette meg Robin Franklin professzor, a kutatás társvezetője. A kutatás alapot adhat a neurodegeneratív betegségek jövőbeli hatásos kezeléséhez, megelőzéséhez.
Forrás: cam.ac.uk
