Egy újszülött várható magasságát a genetika és az átöröklött tulajdonságok mellett a csecsemő- és gyermekkor alatti táplálékbevitel minősége, valamint az életmód határozza meg. Minél kiegyensúlyozottabban táplálkozik valaki, annál egészségesebb és annál nagyobbra nő. Ez alapján azt feltételezhetnénk, hogy a kiugró magasság megköveteli a kiugró egészséget, így a hosszabb élettartamot is. Csakhogy a számok ennek épp az ellenkezőjét igazolják. Hogyan fordulhat ez elő?
A magasságnak rengeteg előnye van, ám akad néhány jól alátámasztott tanulmány, amelyik azt bizonyítja, hogy a kedvező öregedés, a hosszabb élettartam nem tartozik ezek közé. Habár sokkal mélyebb kutatásokra lesz szükség a témában, de a kisszámú bizonyítékok azt sugallják, hogy a testhossz, a specifikus betegségek, valamint az élettartam alakulása között arányosság vonható.
Érdemes azonban megjegyezni, hogy az alacsony és a magas szavak valakire történő kivetítése rendkívül relatív kifejezés. Emellett az életmódbeli szokások is jelentősen befolyásolják az öregedést, így egyértelműen nem lehet kijelenteni, hogy minden alacsony ember hosszabb életet él meg a nála magasabbnál. Ennek ellenére a számok beszédesnek tűnnek.
Mit mond a tudomány a testmagasságról?
Egy longitudinális (hosszú időperiódusú) kutatás az olasz hadseregbe sorozott férfiak testmagasságát vizsgálta az élettartammal összefüggően. A kutatási alanyok ugyanabban az olasz faluban születtek 1866 és 1915 között. A szakemberek megfigyelték, hogy a 161,1 cm alatti férfiak némileg hosszabb életet élnek meg, mint az ez felettiek.
A kutatók úgy találták, hogy a közösségből származó magasabb férfiak hozzávetőleg 2 évvel kevesebbet fognak élni alacsonyabb társaiknál. Megjegyzendő, hogy a vizsgált faluközösségben az átlagos magasság 157,5 cm volt, ami a jelenlegi közfelfogás alapján viszonylag alacsony testmagasságnak számít. Ugyanakkor a kutatók a tanulmányban nem vizsgáltak olyan fontos egészségügyi változókat, mint a súly vagy a testtömeg-index.
Egy másik vizsgálat korábbi profi kosárlabdázók magasságának és élettartamának összefüggéseire fókuszált. A 2017-ben készült tanulmányban a tudósok 3901 élő és elhunyt sportoló paramétereit elemezték, akik 1946-2010 között játszottak.
A kosárlabdázók átlagos testmagassága 197,78 cm volt. A szakemberek megfigyelték, hogy a magasság vonatkozásában a felső 5 százalékba tartozó játékosok fiatalabban hunytak el, mint az alsó 5 százalékba tartozók. (Nem tisztázott okok miatt az 1941 és 1950 között születettek kivételt képeztek ez alól.)
A tudósok hamar rájöttek, hogy a puszta testmérés mellett olyan változókat is számba kell venniük, mint például a genitípus variációi, az orvosi ellátáshoz való hozzáférés, az életmód, a táplálkozás, a dohányzás, az oktatás vagy a társadalmi és gazdasági helyzet. Ezek ugyanis mind olyan tényezők, amelyek külön-külön és együttesen előfordulva is szerepet játszanak az élettartam alakulásában.
A kérdés még mindig adott: Miért élnek az alacsonyabb emberek tovább?
Ahogy fentebb is említésre került, csupán kisszámú kutatási eredmények állnak rendelkezésre a témában, így a pontos válaszok egyelőre váratnak magukra. Ennek ellenére a tudósok körében létezik néhány elmélet, ami képet adhat az alacsonyabb emberek élettartamával kapcsolatban.
Kalóriakorlátozás: A magasabb emberek csontozata, izomzata és belső szervei is nagyobbak, ami azt jelenti, hogy megemelt napi kalóriabevitelre van szükségük a megfelelő energiaellátáshoz és szervezetük optimális működéséhez.
Kisebb szervezet, kevesebb sejt: A magasabb emberek szervezetében milliárd és milliárd sejttel lehet több. Ez egyben azt is eredményezi, hogy szervezetük nagyobb arányban kitettebb a szabad gyökök és a rákkeltő anyagok okozta károsodásnak.
Több sejt, több osztódás: Az életkor előrehaladásával, az öregedés megjelenésével a sejtek osztódási képessége leáll, így a szövet- és szervkárosodás helyreállítása megszűnik. Minél több a sejt, annál több a diszfunkció és a károsodási lehetőség a szervezetben.
Forrás: healthline.com
