A géneken és a környezeten túl a véletlen variációk is alakítják az élettartamot

Caleb Finch egyetemi professzor merőben új megközelítést javasol a várható élettartam vizsgálata kapcsán. A tudós szerint nem csupán az öröklött tulajdonságokat és a környezeti tényezőket kell alapul vennünk, de rendkívül nagy hangsúlyt kapnak a sejt szinten véletlenszerűen végbemenő csekélynek tűnő változások is.

Finch javaslata szerint új fogalmi modell szükséges bevezetni az öregedés háromoldalú fenotípusa elnevezéssel, amely kifejezetten az élettartam alakulásának sokszínűségét vizsgálná. Az egyetemi tanár rámutatott, hogy a várható élettartam változása igen széles skálán mozog még az ikrek között is, akiknek egyébként közel azonos a génkészlete. A professzor aláhúzta, hogy életünk alakulása csak mintegy 10-35 százalékban magyarázható a szüleinktől örökölt génekkel.

A véletlen kiemelkedő szerepe az életben

Caleb Finch professzor és szerzőtársa Amin Haghani egy tudományos értekezésben felvetették, hogy az öregedési minták és az élettartamra vonatkozó jellemzők a génkörnyezet kölcsönhatásainak, valamint a sejt véletlenszerű variációinak eredményeként alakulnak ki. Ezek a véletlenszerű változások mind a fejlődés alatti sejtes differenciálódást, mind pedig az idősebb életkorban végbemenő molekuláris károsodásokat magukban foglalják.
Új fogalmi térképet és néhány friss terminust kívántunk bevezetni, amely átfogóbban képes leírni a genetikai jellemzők alakulását az öregedés során. A géneken és a környezeti behatásokon túl fontosnak éreztük bevezetni a területre a véletlen vagy sztochasztikus variációk fogalmát is – mondta el Finch professzor.
A tudományos értekezésben a két kutató számos példát vonultat fel annak bizonyítására, hogy az életkorhoz köthető betegségek kockázatának elemzésekor csupán a DNS vizsgálata mennyire tévútra viheti a szakembereket. Finch és Haghani rámutattak, hogy a megnövekedett Alzheimer-kór kockázatáért az ApoE-4 gén jelenléte tehető felelőssé. Ugyanakkor pusztán a gén birtoklása még nem jelenti azt, hogy az Alzheimer-kór biztosan kialakul, a rendellenesség felbukkanását még számos tényező befolyásolhatja (légszennyezés, dohányzás, helytelen életmód).
Finch professzor bízik benne, hogy a jövőben a gének és környezeti hatások mellett a véletlen változások is szerepet kapnak az öregedés vizsgálatában.
Forrás: gero.usc.edu

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Testi Gazdagság