Az Arizonai Állami Egyetem és a Texas A&M Egyetem által jegyzett tanulmány szerint a tudósoknak sikerült azonosítaniuk a halhatatlanság hiányzó láncszemét az emberi szervezet és az egysejtű élőlények kapcsolatában.
A mostani az első alkalom, hogy sikerült azonosítani a növényekből származó telomeráz komponens részletekbe menő felépítését – mondta el a Dr. Julian Chen, a tanulmány társszerzője és az Arizonai Egyetem biokémikus professzora.
Mi az a telomeráz, és mi a szerepe az élettartam alakulásában?
Kromoszómáink végeit a sérüléstől különleges biológiai védőkupakok óvják, amiket szaknyelven telomereknek nevezünk. Az idő vasfoga a telomereket sem kíméli, lassan-lassan ezek is az enyészeté lesznek, így a DNS-védőburka megszűnik. Számos tudós gondolja azt, hogy az életkorral összefüggő betegségek megjelenése igen szoros kapcsolatban áll a telomerek kopásával.
A telomeráz pedig az az enzim, amely a telomerek létrehozásában játszik fontos szerepet. Ha a tudósoknak minden ízében sikerül megérteni a telomer és a telomeráz biológiai mechanizmusát, akkor karnyújtásnyira kerülhetünk az extrém hosszú élet eléréséhez.
A gond csak az, hogy valahányszor egy sejt osztódik, a telomerek hossza mintegy 20 bázispárral megrövidül. Az oxidatív stresszhatás alatt történő sejtosztódáskor ez a szám már hozzávetőleg 50-100 bázispár között mozog.
A kutatókat régóta foglalkoztatja a talány, hogy egyes növények – például néhány fenyőfélék – miként élhetik meg akár az 5000 évet is. Egyáltalán miben különbözik a növények, így az általunk is elfogyasztott élelmiszerek mikroszkopikus felépítése, miben más a bennük található telomeráz? Mi ad lehetőséget az esetükben az extra hosszú élettartam megélésére?
Elképzelhető, hogy a telomeráz aktivitása más a növényekben, mint az állatokban vagy az emberekben. Tudjuk, hogy alapok némelyike hasonló, de előfordulhat néhány további funkció, amely kifejezetten a növényekre jellemző csupán – húzta alá Dr. Chen.
A biokémikus kifejtette, hogy reményei szerint a tudóstársadalom hasznosítani tudja majd a tanulmányban feltártakat, és a megfigyelt biológiai szabályzók, mechanizmusok és struktúrák alkalmazhatók lesznek az emberi telomerázra is. Talán egy nap mi is megélhetjük az 5000 éves életkort?
Forrás: cnn.com
