Merre tartanak a szenolitikus gyógyszerkutatások 2021-ben?

A hagyományos farmakológiai gyógyszerfejlesztés jellemzően három alappillérrel rendelkezik. Egyrészt azonosítja a fehérjéket vagy fehérjealapú kölcsönhatásokat, másrészt szűri a kismolekulájú csomagokat olyan vegyületek után, amelyek kedvezően befolyásolják a célpontokat, harmadrészt pedig ezeknek a kis molekuláknak jobb, kevésbé káros és hatékonyabb változatát állítja elő.

Annak ellenére, hogy sejt- és génterápiás eljárások, a rekombináns fehérjék, a monoklonális antitestek kezdenek egyre ismertebb fogalmakká válni az orvostudomány számára, a farmakológiai kutatások zömét még mindig a fentebb taglalt eljárások teszik ki.
Akadnak azonban olyan kezelési célok, amelyeket a kis molekulákkal képtelenség elérni, így a technika fejlődésével és a költségek csökkenésével a génterápiás eljárások várhatóan felváltják majd ezeket. A szakemberek tehát a közeljövőben a génterápia előretörésére számítanak jóllehet, a kismolekulájú gyógyszerek előállítása még hosszú időn át az életünk része lesz.

Nő a potenciális öregedésgátló gyógyszerek száma

2005-ben az olyan vegyületek száma, amelyekről igazoltan kiderült, hogy a preklinikai modellekben hatásosan lépnek fel az öregedéssel szemben hozzávetőleg 300 volt. Ez a szám 2015-re 1300-ig, míg 2020-ra közel 2000-ig növekedett. 2010-ig a hosszú élettartamhoz kapcsolódó gének felfedezése exponenciálisan emelkedett, majd az elmúlt évtizedben lassú növekedési pályára állt.
Az öregedésgátlás lehetőségét kutató farmakológiai és egyéb vállalatok száma szintén drámai módon gyarapodott. Ezeknek a vállalatoknak a túlnyomó része az öregedés jellemzőivel foglalkozik, így munkájuk fókuszában az oxidatív stressz, a sejtek öregedése, a mitokondriális diszfunkció és a kalóriabevitel korlátozása áll.
A folyamatban lévő, öregedésgátlást célzó klinikai tesztelések száma ugrásszerűen nő, ideértve a makula degenerációt, az izomtömeg elvesztését, a diabéteszt, illetve az olyan neurodegeneratív megbetegedéseket, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.
A gyógyszerkutatásokba egyre nagyobb súllyal kapcsolódik be a mesterséges intelligencia is, ami nem csupán felgyorsítja, de jelentősen olcsóbbá is teszi a munkálatokat. Egybehangzó vélemények szerint a szenolitikus gyógyszeripar virágkora jöhet el a közeljövőben.
Forrás: fightaging.org

Az Első

Szia! Attila vagyok, az Első. A Gazdagsag.hu megálmodója és alapítója. A weboldal több weboldal egyesítésével jött létre és fejlődik önállóan tovább. A tanácsom: ne csak olvass, hanem hasznosíts és küzdj meg a céljaidért. Megéri!

Vélemény, hozzászólás?

Legújabb innen - Testi Gazdagság